Mező Szilveszter - Túri Zoltán szerk.: Tiszavilág. A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 1. (Tiszaföldvár, 2006)

FÖLDRAJZI GYŰJTEMÉNYEK, TERMÉSZETTUDOMÁNYOS TÁRLATOK - Mácsai Anetta: A földrajzi utazók emlékeinek őrzője: az érdi Magyar Földrajzi Múzeum

Cholnokj Jenőfóldrajzprofesszpr dolgozószobája a múzeum állandó kiállításában (A szerző felvétele) tatásának eredményeit, illetve a kutatásban ki­emelkedő földrajztudósok munkásságát mutatja be. A kiállítás anyagának értékes darabja Chol­noky Jenő egykori dolgozószobájának bútorzata, illetve a magyarországi tájakat bemutató fest­ményei. A térképészek termében látható Zeiss C5-ÖS sztereoplanigráf (légifotó-kiértékelő mű­szer) igazi különlegesség, mivel ilyen műszer működőképes állapotban magyarországi kiállítá­son máshol nem tekinthető meg. Az érdi terem a város geológiáját, történetét és műemlékeit ismerteti. A székely szoba az Érden élő bukovinai székelyek népi kultűráját mutatja be. A hazai föld alatti világ kutatásába a barlangászok folyosója enged bepillantást. A múzeum a kiállítások bemutatásán túl fon­tos feladatának tartja a földrajzi felfedezők, geog­ráfusok életének kutatását, tudományos feldolgo­zását. Ezt a célt szolgálja a konferenciákon, elő­adóüléseken túl a múzeum 1985-ben alapított periodikája is, a Földrajzi Múzeumi Tanulmá­nyok, mely eddig 12 számot ért meg. A publiká­ciós tevékenység kiemelkedő értékei a sivatag­kutató Almásy László és Körösi Csorna Sándor életrajzi monográfiái, melyek Kubassek János­nak, a Magyar Földrajzi Múzeum igazgatójának munkái. Az intézmény életében fontos szerepet tölt be a közművelődési tevékenység. A múzeumbarát köri előadások, vetélkedők, nyári táborok, mú­zeumpedagógiai foglalkozások, valamint az idő­szaki kiállítások célja a múzeum élővé tétele, hogy az ne csak a holt tárgyak birodalma legyen. Fon­tos feladat, hogy a felnövekvő nemzedékek szá­mára ne legyen ismeretien a nagy magyar utazók neve és munkássága. A múzeum 2001. évi külső felújítása során történt meg a kert rendbetétele. A megszépült múzeumkert ad helyet a legjelesebb magyar föld­rajzi utazók szobrainak. Az első szobrot — Antal Károly Körösi Csorna Sándor szobrát — 1984­ben avatták fel. Az azóta eltelt húsz év alatt újabb kilenc miíalkotást állítottak fel, amelyek mind Domonkos Béla szobrászművész munkáját és az adakozók támogatását dicsérik.

Next

/
Thumbnails
Contents