Tiszazugi Tudósítások, 2011 (1. évfolyam, 1. szám)
2011-09-01 / 1. szám
2011. szeptember TISZAZUGI TUDÓSÍTÁSOK n ÖCSÖDI ÚJSÁGOK 1922. augusztus 20-án jelent meg az akkor közel nyolcezer lakosú községnek az első hetilapja Öcsöd és Vidéke címmel. „Az Öcsöd és Vidéke megindításakor kettős czél lebegett előttünk. Először szőnyegre hozni azokat a nagy társadalmi kérdéseket, amelyek ott élnek valamennyiünk lelkében, de nincs alkalmunk, nincs helyünk, ahol azokat megvitassuk. [...] Második czélja lapunk megindításának, hogy a modern kultúrát, a modern tudást belevigyük községünk társadalmi-, ipari-, közgazdasági életébe, mert e nélkül nincs haladás, nincs megélhetés.” A kor helyi újságjaira jellemző tartalommal és formában induló lap állandó nehézségekkel küzdött, megjelenése hónapokig, majd évekig is szünetelt, majd 1931-ben ezen a címen végleg megszűnt. Érdekessége a lapnak, hogy 1930-31- ben Öcsöd-Kunszentmárton-Tiszazugi Kacsák címmel tréfás melléklete is volt. 1931-ben útjára indult az Öcsöd második hetilapjaként is említhető Körös-Tiszavidék. Az újság profilja és tartalma az elődjéhez hasonló volt. „Köszöntjük Öcsöd nagyközség és Vidéke nagyközönségét ez alkalommal, hogy lapunk a mai napon megindul, hogy mostantól fogva szolgáljon a köznek és hirdesse, ápolja népünk szokásait és tradícióit.” A lap Kunszentmártonban készült, ez jelentősen meghatározta a tartalmát, bár beszámolt Öcsöd és a környék más településeiről is. A kor szokásának megfelelően a lapkiadó ünnepi meglepetéssel igyekezett olvasói kedvében járni: karácsonyi könyvet mellékelt a lapszámhoz. Ennek az újságnak is jelent meg tréfás melléklete 1931-1936 között, Kiskacsa címmel. KARÁCSONYI KÖNYV KÖRÖS-TISZAVIDÉK ajándéka előfizetői részére # KIADÁSÉRT FELELŐS; LAKATOS jrtZSEF. » • Karácsonyi könyv 1936-ból Az öcsödi helyi sajtó nyomtatása kezdetben Szarvason, majd később Kunszentmártonban történt. A település helyi újságjainak megjelenésében kitüntetett szerepe volt Tóth Pálnak, Dr. Molnár Jenőnek és Dr. Gombár Tivadarnak. A II. világháború következtében Öcsödön is megszűnt a lapkiadás, és csak 1955-ben jelent meg újra helyi újság a településen. Az Öcsödi Híradó azonban csak néhány lapszámot élt meg. Ezután több évtizednyi csend következett. A rendszerváltást követően, 1991-től indult újra a lapkiadás. Az Öcsödi Hírek immár két évtizede a település megbízhatóan működő, sokak által forgatott kiadványa. Az alábbiakban az öcsödi újságírás kezdeti időszakából közlünk néhány cikket. Az „Öcsöd és Vidéke” megjelenése által Öcsöd lakossága olyan újságot kap a kezébe, mely mindenkor a község érdekeit szolgálja és a lakosságot tájékoztatja mindenekről a közérdekű ügyekről, amelyek a lakosság életszükségletében elkerülhetetlenül szükségesek. Lapunk minden héten vasárnap jelenik meg, de már szombaton kézbesítjük, hogy így a vasárnapi szabadidejében olvashassa. Politikával nem foglalkozunk, mert egyetlen célunk, hogy a lakosságot egy táborba tömörítve, vallás, foglalkozás és politikai pártállásra való tekintet nélkül, közös erővel és akarattal szolgáljuk lerongyolódott, kifosztott és feldarabolt hazánkat s annak talpraállításában legjobb tudásunkkal részt vegyünk. Némuljon el közöttünk minden széthúzás addig, amig ezen célunkat el nem érjük, mert csakis egyesült erővel küzdhetünk sikeresen közös ellenségeinkkel! - Aki ezen szándékunkban támogatni akar, az zászlónk köré csoportosul s úgy anyagilag, mint erkölcsileg támogat bennünket. Lapunk egyes száma minden üzletben és az utcán elárusítónál kapható és pedig 6 koronáért. Öcsöd és Vidéke, I. évfolyam, 1. szám, 1922. augusztus 20. Öcsöd múltjából. A Szarvason legutóbb rendezett gazdasági, ipari és kulturális kiállításon Öcsöd község is részt vett és pedig többek között 5 darab olyan okmánnyal, amelyek 1715, 1716, 1719 és 1720- ik évekből erednek. Ezek az okmányok tanúsítják hogy a törökök és ráczok pusztítása után Öcsöd község szétszéledten megmaradt lakossága azon időtájban tért vissza s szálta meg újból a község területét, amint azt a fenti időkből származó eredeti okmányok igazolják. Különös érdekességgel bír ezek között az akkori szegedi adóminisztrátornak egy rendeleté, mely szerint szigorúan eltiltja a szomszéd köszségeket attól, hogy az öcsödieket jogosan megillető területeket háborgassák, s abból egy talpalatnyi területet is elvegyenek. A kiállított okmányok között van a község irattárában talált legrégibb térkép, mely 1808- ik évről ered s a község akkori terjedelmét és felosztását ábrázolja. Ez a térkép azért nagy fon• Öcsöd, Kossuth tér tosságú, mert igazolja, hogy az előbb még rendezetlen község utczái akkor vétettek először szabályozás alá. Egy másik 1844-ik évből eredő térkép azt igazolja, hogy az 1808. évben tervezett szabályozás már akkor keresztül van vive s újabb beltelkek kihasítását tervezi. Érdekes a kiállításra küldött néhány néprajzi vonatkozású kép, amelyek az akkor még ifjú I. Ferencz József császár alföldi látogatása idejéből valók. Ezek között van egy tótkomlósi, egy csabai tót és egy gyulai német, egy kétegyházi oláh és egy öcsödi férfi és asszony képe. Az előbbiek mellett élesen kidomborodik az öcsödiek ősi magyar típusa, törölmetszett magyarsága, amint azt az eredeti felvételű képek is élesen kidomborítva tanúsítják. Végül a kiállított tárgyak között van a mai községházának az 1846, évi országos kiállításra készített, s annak idején volt is kiállított fényképe, amely Gólián Lajos főjegyző tulajdonát képezi. A kiállított tárgyak sorát berekeszti még a községnek 1744-ik évből származó pecsétje, mely réz utánzatból készült s tanúbizonyságot tesz az ország akkori iparművészetéről. A kiállított tárgyak különösen kulturális szempontból érdekesek, mert minden egyes okmány és térkép Öcsöd múltját varázsolják elénk s mintegy magunk előtt látjuk annak lépésről lépésre való haladását, nagyobbodását és fejlődését, valamint a lakosságnak szaporodását és terjeszkedését. KUN LAJOS rófÖM -Q.zl.ata, lild-vrAm mellett, ajánlja le*:-vajat! Ъ dl Trat-«. Or-u.lt a nagyérdamü icőzSuBég-nslc a le*rj-vatAnjroaatt Orale mellett. Magunk előtt látjuk, hogy az 1808-ik év előtt még rendezetlen igénytelen falucska miként fejlődik lassan lassan nagyközséggé s az addig girbe-görbe utczákat miként szabályozzák és fejlesztik oda, ahol ma áll, daczára annak, hogy megcsökönyösödött konzervativizmusa nagyban hátráltatta abban, hogy ezen ma már majdnem tízezer lélekszámot kitevő község még mindig ne érhette el a fejlődésének azt a fokát, amely lakosságának munkabírása, gazdasága és határának nagy kiterjedése mellett méltán megilletné. Tóth Pál Öcsöd és Vidéke, III. évfolyam, 16. szám, 1924. június 8.
