Juhász Gizella: Martfű és környékének vízgazdálkodása (2018) / 1761-2018

Ipari- és ivóvíz ellátás « gyógyvizek

Martfű és környékének területén a legrégibb időkben az úgynevezett wkopolyá"-ból használták az ivóvizet /17./ Ez egy kb. 1,5-2 m mély gödör volt, amelyben összegyűlt az esővíz és a felszín közelében lévő talajvíz* Ennek nem volt semmi védőberendezése, amely megvédte volna a külső szennyeződéstől* E- zért egészségtelen és járványokat terjesztő vizet szolgáltatott*

A Tisza közvetlen környékén a folyóvizet használták* A folyó vize tisztább mint a Hkopolyá"-é, mert ez állandóan áramlásban volt és a vízben lévő baktériumok tisztították is. Az öntisztik'

tás ellenére is sok járványos betegséget terjesztett*

Ásott kutak megjelenésével a viz tisztasága fokozódott* Ezek a kutak, a talajvíz feltárásának a legegyszerűbb módjai* Az alföldi és igy a martfűi kutak vize igen sok oldott anyagot

í*

tartalma nak* A talajviztartó rétegek vékonyak, finomszemcséjű anyagok és kevés kivehető viz van bennük, s hamar kiapadnak nehezen telik meg*

A talajviztükör ingadozik és ezért a dolgozat területén ezeknek a kutaknak a mélysége 8-lo m /24./

Egyik külső megjelenési formája a gépeakut. Gémeskutakat Martfű és környékén ma már nem találunk. Ilyenek csak 1945* előtt voltak találhatók. Az a fajtája volt, ahova a kutkáva belsejébe bele kellett állni és u^y huzni a vizet. Ma már csak kerekes kút található ezen a környéken.

Martfűn a legtöbb ásott kút a vasúton túli /eredetileg termelőszövetkezeti falu / területén van, 113* Ez a terület házainak 42 ?S-a*

A kutak nagyrésze téglával van kirakva, a tetején pedig nyitott fa káva van, amely nem védi a külső szennyeződésektől.