Juhász Gizella: Martfű és környékének vízgazdálkodása (2018) / 1761-2018

19.

Izek szerint Martfű és környékéhez három vízmérce tartozik«

A vízmércéknek '’kinevezett" О-pontja van. Sz a О-pont az 1842-es kisviz magassága* A Vízügyi Igazgatóság az Adriaitenger szintjéhez számítja a gáti és vizszintmagasságokat.

A martfűi állomás északi végével szemben a Tisza és a müut közötti parton található vízmérce О-pontja az Adriai-tenger szintje felett 78,99 m-rel van magasabban /4./

A folyószabályozás és árvízvédelem Vezsenyen és Rákócziujfalun is ezekkel a módszerekkel történik, mert ezt nem választottam külön helységenként«

1964—ben az árvíz Szegedet és Szolnokot elöntéssel fenyegette, ezért több helyen átvágták a gátat« így történt ez Vezsenynél is, ezzel megkönnyítették az árvíz levonulását«

/7./

Martfű és környékén, itt Tiszaföldvárt, Rákócziujfalut és Vezsenyt értem, csak Vezsenyról jár egy héten háromszor Szolnokra hajó*

Martfűn kikötő csak a ne. venes évek derekáig működött«

A legrégibb kikötő 1932-ben épült a VII/3 jelű gátőrház közelében, Tiszaföldvár-Martfü kiírással« E a kikötő leiben szűnt meg« A következő kikötő a Tisza Cipőgyártól nyugatra kb* 4oo m-re volt« 1941-től 1945-ig működött« Ennek a kikötőnek a főfeladata a Tisza Cipőgyár építéséhez szükséges építőanyagok szállításának biztosítása« Ez olcsóbb volt, mint a vasúti szállítás« Ezen kívül uszálykikötő működött a NOSTRA-tárháznál• A gabona szállításának lebonyolítása volt a feladata, 1941-ben megszűntették«

A VII/3. jelű gátőrháznál volt kompjárat is Vezsenyt kapcsolta össze a bal parttal« A kikötővel egyidőben, tehát 1932- ben létesítették« Ez tovább működött, mint a kikötő, mert ezt csak 1964-ben szüntették meg, most csak csónakétjárat van a két part között«/l8«/