Németh Erzsébet: Szolnok város határának mezőgazdasági földrajza (2018) / 1760-2018
4 Szolnok környékének agrártörtén te О Szolnokon a termelés jelenlegi területi rendjét, ha helyesen a» karjuk vizsgálni, akkor azt csak a máit ismerete alapján tudjuk helyesen értelmezni# A Tisza hamarosan megismertette Szolnok ne* vét a történelemben, mivel az erdélyi és északkeleti sókereskodelraet bonyolította le# A tudatos árutermelő munkára irányuló első kísérletek csak a kurucvilág után szilettek meg# A török időkben a várost kertek vették körül# Ide hordták a szénát, a búzát, itt teleltették ki a jószágokat, itt voltak az istállók is# A XVIII. században a gazdálkodás színvonala a törököktől visszafoglalt területeken alacsony fokon állott# Az elnéptelenedett területeken az első telepesek rendelkezésére annyi föld állott, araenynyit csak mog tudtak művelni# Kezdetben tehát az un# elsSfogialén volt, ami irég nem volt földközüsség# Az l?14-es és 2o-as összeírásokból látható, hojy a városnak csak 84 gazdája volt# Д. így a lakosag a határnak egy részét vette igénybe, a többi ugaron maradt# A kétfordulós rendszert alkalmaznaíaa egyik évben 4ol8 kh, a másik évben 4o32 kh szántóföld állt rendelkezésre# A belvizeknek és az árvizeknek kitett területek ée az utak azonban számottevő területet vontak ki a gazdálkodásból# Ekkor a lakosság búzát, árpát, kölest, zabot, kendert termelt# Az állatok csak a saját szükségletek kielégítésére szolgáltak. Legtöbb az ökörből volt, mert azokkal végezték az lgás munkákat# Tehén, üsző, borjú már kevesebb és a juhok, sertések száma minimális# l?66-ban a község a földek kiosztását javasolta# Ekkortól beszélünk Szolnok határában földközösségi rendszerről# Ez hátráltatta a mezőgazdaság feji>dédését, mert periódusonként újra felosztották a város földjét és ez nem tette lehetővé a trágyázást, az évelő takarmánynövények termesztését# Így az lett az eredmény, hogy a földek országos viszonylatban harmadraí dŰekkó váltak# A gazdáknak na ,y gondot okozott a legeltetés, mert kevés volt a rét ée a legelő terület és azok ie gyakran víz alatt voltak, így kénytelenek voltak idegen pusztákat bérelni# /Der8£, Kis-Várkony/# A kukorica, bu gonya termesztéséről nincsenek adatok, de a szőlőtermesztést a század végén Szándán megkezdték#
