Dégi Márta: A közlekedés fejlődése Szolnok megyében a felszabadulás óta (2018) / 1759-2018
1 о о о I. A közlekedésfcldrajz célja, tárgya: "A közlekedésföldrajz, mint a gazdaságföldrajz egyik ága a közlekedési és szállítási tevékenység, valamint a közlekedési hálózat és a szállítási eszközök földrajzi megosztásával és annak törvényszerűségeivel foglalkozik." A közlekedés az ipar és a mezőgazdaság mellett, mint az anyagi termelés ága, termékek és személyek szálli-" tésával foglalkozik. A társadalmi munkamegosztás nélkülözhetetlen feltétele és a földrajzi munkamegosztás eszköze, a termelés és a fogyasztás közötti közvetítő! A közlekedés szerepe lehet a földrajzi munkamegosztásban elsődleges: újabb munkamegosztás kialakítása, utólagos: /passzív/ A munkamegosztás igényei írják elő és szabják meg a közlekedési hálózat tiépítését. A közlekedés két vagy több pont közötti helyváltoztatást jelent. A pályák találkozási pontjai: közlekedési csomópontok. A közlekedési pály к és a csomópontok összessége adja a közlekedési hálózatot. Hálózati formák: a. zsákvonal: két pontot kapcsol össze b. centrális központú c. rácsos elrendezésű d. párhuzamos Ezeken az útvonalakon kívül még beszélhetünk transzkontinentális útvonalakról is. Ezek egy vagy több kontinenst szelnek át. /L: 201,202/ Vasúti közlekedés: A legfontosabb szárazföldi közlekedés ágazata a vasút, nagytömegű árut és személyt tudnak szállítani rajta, aránylag olcsón és gyorsan. A vasút fejlődése: gőzvontatás - villamosvontatás - dieselelektromos vontatás. Közúti közlekedés: A vasút után a szárazföldi közlekedés legfontosabb ágazata. Forgalma legnagyobb mértekben gép’ öcsin bonyolódik le. A domborzathoz jobban tud alkalmazkodni mint a vasút. Negativ eltérés: az időjárási viszonyok, elsősorban fagy, hó a közutakat előbb
