Borza Márta: Tiszaföldvár település- és gazdaságföldrajzi viszonyai (2018) / 1758-2018

Tiszaföldvár, Szolnok- Martfű- Kunszentmárfon-i útvonal mellékcsomópontja. Négy irányba vezetnek az utak*

1*/ Mezőhék-Mezőtur- Öcsöd 2 • / Cibakház a-Na gy rév-Kunsz ent шárt on 3*/ tóartfü-Rákó czi falva-Szolnok 4./ Tisza-VezsenyAomp közlekedés/

Tiszaföldvár mellett - a mai településtől K-re, 1-2 km-re - vezetett az évezredes kialakulása Via Commercialis/ Kereskedelmi ut/.

A tiszazugi lepelhomokos foltok É-i részének gazdasági központja Tiszaföldvár. /szőlő-, gyümölcs- borkereskedelem/

Egyes foglalkozások / a helyi adottságok alapján kifejlődve/ egy-egy történeti korszakban kiemelték Tiszaföldvárt a történelmi fejlődés során később ezek elvesztették fontosságukat. Például a bronz-korszakban Tiszaföldvár nevezetes bronzöntő műhellyel rendelkezett. Valószínűleg azért, mert a bronzolvasztáshoz szükséges faanyag / mocsári tölgy stb./ elterjedt volt Tiszaföldvár környékén. A magyar középkorban Tiazaföldvár nem szerepel a tiszai rév helyek között, valószínűleg azért, mivel három és fél km-re fekszik az élő Tiszától.

A község területén és környékén / főleg a téglagyár agyagbányájában/ hihetetlen mennyiségű örlőkő és malomkő kerül elő. Az örlőkőnek száma jóval többnek látszik, mint amennyi lehetett Tiszaföldvár lakossága a középkorban, a török korszakban és a XVIII. századi újra telepítések idején. Arra lehet esetleg itt gondolni - bár erre okleveles adatot nem találtam - hogy a Via Commercialis nyomvonalán évszázadokon keresztül átvonuló királyi csapatok, kísérete/ Hunyadi János, Szilágyi Mihály, Izabella királynő stb./ számára itt lehetett az egyik úti élelmiszerfelvevő hely / liszt, takarmány stb./. / 69.,/

A XIX. század középső harmadában a |ó jelentette Tiszaföldvár egyik legfontosabb árucikkét, A hadsereg részére több évtizeden keresztül vásároltak itt katonalovakat.

A kiegyezés után rohamosan fejlődő kapitalizmusban a szőlő- és a gyümölcstelepités bizonyult kifizetődőnek Tiszaföldváron és a tiszaföidvári mezőgazdaság egyik fő profilja lett.

Ezt a homoki szőlőtelepítést az országos phylloxéraveszedelem is indokolta, A gyümölcs és szőlőtelepítéshez járul napjainkban a nagyüzemi zöldségtermelés / termelőszövetkezetek, állami gazdaságok/. A gyümölcs és a szőlőtelepítés vonta magaután a középkapaeitásu borpincék és szeszfőzdék építését.

Összehasonlításként érdekes adat: a XVIII. században nemhogy Tiszaföldváron, de az egész Tiszazugban nem volt "pálinkafőző vasfazék", a pálinkafőzéshez szükséges nyersanyagot akkor Vezsenybe szállították./33.*/