Gulyás János: A napraforgó termesztésének természeti és gazdasági tényezői a Martfűi Növényolajgyár környékén (2018) / 1751-2018

Azért éppen Így, mert újabb földterületeket nem tudnak már birtokba venni és a termésmennyiséget intenziv má­don kell növelni. Hazánkban javításra szorulnak a savanyú erdétalajok, ho­mokterületek, szikes talajok, lápok. Ezek a talajok na­gyobb terméshozamok elérésére csak hathatés javítás után alkalmasak. A napraforgé szinte minden talajon jé termést ad, de még a legjobb talajon is elkerülhetetlen a gondos talajelőké­­szités és műtrágyánál. A talajelőkészitésnél elengedhetetlen a tarlóhántás és az őszi mélyszántás. Az őszi mélyszántás a téli nedvesség megérzésének egyik legjobb eszköze. Ezeket a munkákat a Tsz-ekben gondosan végzik. Ifiitrágya felhasználás, talajerő-fenntartáss A mezőgazdasági kultúra fejlettségének egyik mutatója a műtrágya felhasználás. A közepes vagy gyengébb minőségű föl­deken magas terméshozamot csak intenziv trágyázással lehet elérni. A nagyobb terméshozam eléréséhez mind több műtrágya szükséges. Ez vonatkozik a napraforgóra is. Mindezt tudják a termelőszövetkezetek szakemberei is. A nagyobb termésátlagok eléréséért a talaj igényeinek meg­felelően műtrágyákat juttatnak ki a földekre. A napraforgé nagyadagú nitrogén-műtrágyát igényel. A PETŐFI TSZ-ben azokba a táblákba, ahová később naprafor­gót vetettek a következő mütrágyaféleségeket juttatták kit /6. számú táblázat /

Next

/
Thumbnails
Contents