Kozma Katalin: Munkahelyi ártalmak és munkavédelem a Tisza Cipőgyár keverő üzemrészében (2018) / 1731-2018
3 A keverő jellegénél fogva a cipőgyár egyik legveszélyesebb, legexponáltabb munkahelye. A különböző munkafolyamatok végzése közben a dolgozót egyidejűleg többféle kárositó hatás is érheti. Elsősorban meg kell különböztetnünk a munkások testi épségét kárositó és ebből adódóan a szellemi épséget veszélyeztető hatásokat. r A testi épséget kárositó hatások jellegüknél fogva három főbb csoportba sorolhatók: 1. Porártalom amely elsősorban különféle légzőszervi károsodásokat okozhat. 2. Szerves oldószerek kárositó hatása mely főként a kültakaróban okozhat különféle elváltozásokat, valamint az oldószerek párolgó gőzei és gázai szintén légzőszervi ártalmakat idézhetnek elő. 3. A kevésbé számottevő zajártalom amely elsősorban hallószervi károsodást okoz. A testi épséget veszélyeztető ártalmak hatása /elsősorban a szerves oldószerek/ előidézhet a szervezetben bizonyos pszi hés elváltozásokat, és sok esetben komoly személyiség torzu lás figyelhető meg. Mivel ebben a gyárrészlegben a dolgozók egészségi állapota különösen sokféle kárositó hatásnak van kitéve, igy az üzemrész munkavédelme is fontos szerephez jut. Tulajdonképpen ezért is választottam vizsgálataim, megfigye léseim szinteréül a Tisza Cipőgyár keverő üzemrészét. A munkavédelem szempontjából fontos megfigyeléseimet különböző üzemi felmérések adatainak felhasználásával a 1978- 1983-ig terjedő ötéves időtartamra terjesztettem ki.
