Őze József: Az 1848/49-es szabadságharc emlékei Tiszaföldváron és Cibakházán a nép emlékezetében (2018) / 1676-2018
- 22 VIZ. A nép emlékezetének űjtése. Babák Mária /1./ nem tudott semmit a cibakhózi csatáról, ős a kápolnai ütközetről tulomáss ven, ugyanis sokáig Kápolnán lakott. Az 0 segítségével sikerült megtalálnom Gracza György munkájának III. IV. , V. kötetét Rócz Kálmórménál, amiben több helyen is találtaim a cibakházi csatára vonatkozó részt. Barcza Mária /2./ ennél többet mun ott. A hídnál nagy csata volt, a magyarok vezérét Kossuth Lajosnak hívták. A Csuhaj csárdánál akkor nagy fák álltak, s egy ember felmászott oda, hog^ onnan figyelje az ütközetet, A csárdát azért hívták Ccuhajnak, mert Csuhaj Panni volt benne a csaplárosné. A hídnál csata alkalmával megsebesült egy magyar honvéd. Egy ffízfa botra támaszkodva a csárdához ment, s azt leszúrta a földbe. Ez kinőtt, s ma azért van annyi fa az egykori csárda környékén. Barcza Mária azt állítja, hogy a 48-as szabadságharcban halt meg Czibak Imre. /Állítólag tőle kapta Cibakházé a nevét, dt a “Cibakháza története” c. gépelt 7 oldélas mü 1. oldalán azt olvastam, hogy Czibak Imrétől való származtató .sä nem történelmi tény./ Barcza Mária több 48-as nótát ismer, mint pl. Huszár gyerek, Kossuth Lajos azt üzente, Esik eső karikára, T0lpra magyar. Ugyanakkor 6 is mondott egy vers részletet, ugyanis a többire nem emlékszik; Aradi vár, ara i vár halál völgye, hol születet ifjúságunk szentelt földje Jer Kies Ernő, Au0sz Vendel híveiddel, jer Nagy Sándor, Knézich Károly, gróf Leiningen. Bata Izi orné /3./ egyik езе 48-as honvéd volt. Tőle hallottam a következőket: Data G-törgy 1830-ban született Cibakházán, földművé« családból. 13 éves korában felcsapott honvédnek. A szaba iágharc bukása után elfogták, s besorolták az osztrák hadseregbe, lo évet Olaszországba töltött: Velencében, Nápolyban. Itt találkozott össze
