Őze József: Az 1848/49-es szabadságharc emlékei Tiszaföldváron és Cibakházán a nép emlékezetében (2018) / 1676-2018
Kossuth a nagykőrösi hadműveletek megkezdése előtt - március.15-én -a következő levelet irta feleségének: kedves Angyalom! Ti ma mártius 15-ikét ünneplitek,mi pedig - - - értem seregeink - -mennek a német ellen. Hogy tulajdonképpen mit ünnepelnek mártius 15-ikén,midőn e^y kispesti lármánál egyéb nem történt,azt nem tudom,de hogy azon a napon melyen a hadsereg megmenti a hazát,lesz mit ünnepelni^azt tudom. Pedig meg menti okvelenül,megverik ám a németet bizonyosan,lehetetlen, ho^y meg ne verjék. Ma megyeid Iölűvárra,Cibakházára,hova a seregek mór elmentek.Bajom nincs,egészségős és jókedvű vagyok.Légy te is az,kedves angyalom;csókollak milliószor kedves gyermekeimmel együtt Isten áldjon meg hü Lajosod Megjegyzések az 1349 .#évi március 15-én,Törökszentmiklóson kelt Kossuth levélhez: 1. Tiszaföldváron elhelyezett Kossuth emléktábla adatai szerint Kossuth L. jós 1849 március 3-án és 9-én e között volt Tiszaföldváron. E levél szerint pedig március 15-én indult Cibakházára és Tiszaföldvárra Kossuth Lajos*Tehát másodszor is indult Kossuth Lajos Tiszaíoldvurra,a szolnoki csata győztes befejezése után.A szolnoki csata 1849.március 5-én volt,s ha igaz az az állítás,'hogy a csata tervét Tiszaföldváron dolgozták ki,akkor 5-o előtt feltétlenül Tiszaföldváron kellett Kossuth Lajosnak lenni. 2• I eltűnő a levélben i.ossuth Lajos óvatossága:nem ir részletes adatokat,hogy a seregek hol,mikor mennek a németek ellen.A szuperlatisuszos mondat "Pedig megmenti okvetlenül,megverik ám a németet bizonyosan,lehetetlen,hogy meg ne verjék"-jellemző az optimista Kossuth Lajosra,de lélektanilag elemezve a mondatot,benne van a veszedelmet,a tragédiát sejtő ember önbiztatása is.Ez időben volt Görgey-Lembinszky botrány,Vecter kinevezése, ami ellen Görgey Gdracsa György szerint aljas aknamunkát folytatott^' Sinde znagy gond volt Kossuth Lajos nyakán. 3. ihetŐ,hogy Kossuth Lajos másodszor ment Tiszaföldvárra és Cibakházára 1849.március 15-én.-a szolnoki csata után*Pest felé nem aehetett, Buda a császáriaké volt ekkor,a megvert császári csapatok Pest felé vonultakvissza.