Kocsis Emília: Tiszaföldvári „Szabad Nép” Mezőgazdasági Termelőszövetkezet története (1952-1965) (2018) / 1674-2018

jU0 mindenki magáj énak érette a termelőszövetkezet minden problémáját és mindenki igyekezett sogitani a bajokon! Erre legjobb példa szerintem az, hogy mivel köacis takarmány még nem volt, na állatokat mindenki a saját takarmányával etette. Az időjárás sem kedvezett a kukorica és a tavaszi vetések elfagytak és az ujrnvotés sok helyen nem kelt ki.

Gondot kokozott a beadási kötelezette^ teljesítése is, baromfi!

Pl. nem volt a tsz. tulajdonába*!, a tojás éa a baromfi beadást a tagok a háztáji baromfi bei fedezték.

Ezek a nehézségek céltáblául szolgáltak a termelőszövetkezeten kívül levő parasztoknak. Az utcán hangos megjegyzéseket tettek a tagokra ha találkoztak, igyekeztek rongálni a munkaeszközöket, tönk rotettni a vetésedet. Az ellentétet még csak szították azok a tagok,akik nem vették fel a munkát /a tsz-be csak azért léptek be, hogy megszabaduljanak a földtől /, hanem elmentek napszámba az egyé niekhez.

A tagok azonban igyekeztek legyőzni a nehézségeket, ebben segítették őket a már régebben alakult tsz-ek votőraaggal, a Cibakházai Gépállomás géppel, mar a munka kezdésekor kialakult az egészséges munkavorseny és e legnagyobb egyetértésben dolgoztak.

1993-ban tagositották a földet, üomokréton Uasch Lóránt és a Schweiger Ödön féle birtokon hozták létre a tsz. központját. Itt volt egy istálló, ahol a lovakat és a teheneket helyozták el, és volt e0y lakóház /cselédház/, itt néhány tsz.-tag család lakott és volt egy kastély, amely be A "rangok aluli lakok" költöztek. Ugyanis a hátulso részét sertésollá alakítottak, a többi része raktár volt. Az 1992-es gyengébb gazdasági év után 1993 nagyobb eredményeket hozott. i'Z erőt adott a kisközösségnok a tov ibbi megfeszített munkához. Ez a reménykedés valóra is vált, mert a szorgalmas munka kedvező időjárás hozzájárult a jó terméseredmények eléréséhez.