Kocsis Emília: Tiszaföldvári „Szabad Nép” Mezőgazdasági Termelőszövetkezet története (1952-1965) (2018) / 1674-2018
2o A borjú szaporulatot is és a tejhozamot is szeretnél» növelnl*-1964-ben két istállóban megkezdték a TBC mentes állomány kialakítását, ennek érdekében külön ellető istállót rendeztek be* Ez az állomány állami ellenőrzés alatt áll* A borjakat 1962. óta mesterségesen, itatásos rendszerrel nevelik* Ezzel egészséges borjakat nevelnek és tejmegtakaritást is érnek el* 1952-ben 4o db sertéssel rendelkezett a termelőszövetkezet, ezeket mint már említettem á kastély hátsó részében berendezett sertésólban helyezték el, Bgészen 1959-ig itt voltak a sertések, igy az állomány létszámának emelése nem volt lehetáéges. 1959-ben állami hitelből építettek egy 5o fh-es sertésfiaztatót, majd 196o-ban szintén állami hitelből 3 db, egyenként 27o fh-es sertésolat, A nagyarányú beruházások lehetővé tették azt, hogy 196l-ben 1357 db sertés legyen a tsz.tulajdonában,1964-ben l6o5 db sertéssel rendelkeztek. További cél nem a létszám emelése, hanem a kocánként! malacszaporulat növelése és a hizlalás! idő csökkentése.-1963* óta a sertéstenyésztésben dolgozik egy szocialista brigád Császár Márton vezetésével*A termelőszövetkezetben a lótenyésztésnek 1952-59-ig nagy jelentősége volt. Ebben az időszakban nem rendelkeztek megfelelő erőgépekkel,ezért a szántás, vetés és a fuvarozás nagy részét lovai végezték* 1959* óta - amikor 29-ről 124-re emelkedett a lovak létsz ma - márcsak fuvarozásra használjuk a lovakat és azokat a munkákat végeztetik velük, amit géppel nem tudnak elvégezni. A termelőszövetkezet kénytelen a lóállományt loo kh-on viszonyítva magasan tartani a gépesítés jelenlegi foka mellett és a rossz útviszonyok miatt,Tenyésztéssel csak annyiban foglalkoznak, hogy a szükségletet fedezni tudják. 1959-ben került a termelőszövetkezet tuléj donábaji 19o kh legelő,aminek legnagyobb részét juh-le előnek használják.Bttői az időszaktól kezdve foglalkoztak nagyobb mértékbén juh-tenyésztéssel.