Kocsis Emília: Tiszaföldvári „Szabad Nép” Mezőgazdasági Termelőszövetkezet története (1952-1965) (2018) / 1674-2018

kevés az állatsürüs ghez, ezért tovább kall növelni a votésterületot.

Az uj telepítési lucernákat borsoval vetik felül, kaszálás után megszáritják és ledarálják, ezzel nol emelik a takarmány minőségét. A lucernaszénát öy %-ban uj eljárással készítik; zölden rakj 'ik kazalba ds nagyteljesítményű centrifugákkal szárítják. Ezzel az eljárással nagy karotin tartalmú szénát kapnak ds a lóvéi som törik meg.

B./ negelőgazd álkod ás.

A termolőszövetkozetban a rdt ds legelőgazdálkodás nem számottevő.

A kezdeti évekről pontos adatunk nincs, de a 2-as ábráról láthat juk, hogy nagyon kis Я—a az összes területeknek a 1 geló, iy64-ben 1Уо kh legelővel rendelkezett a tormeloszövetkezet, önnek lo.,m»gyob> részo a Tisza bal portján terül el, szikes talajú. Jelenleg juh legelőnek használják, ezért itt dpi tették fel a 6éO férőhelyes juhhodályt. Körülbelül 6o kh az a terület, ami jobb legelő, itt nyáron növ ndékmarhákat legeltetnek.

«•'ejlődést abban tapasztalhatunk, hogy inig 1^^2-től b9-ig egyáltalán nem lehetett beszélni "legelőgazdálkodás”-rol, vagy is legeltettek, do nem gondozták, addig iyyy-6o-ban, araikor a legelő elgyomosodott a termelőszövetkezet кb. 2t?o ezer Ft befektetéssel vegyszerezéssel heiyre hozta. Itt jo munkát végeztek a helyi KISZ szervezet fiataljai.

iy64-6y-ben a tormelőszuveukezet él az állam biztosította lehetőséggel, iy6y-b,n pl* lio kh legelő illetve talaj javi tásat végzi el» -A legelő öntözésére igen kicsi a lehetőségük, mivel csak 1 db öntözőgéppel rendelkeznek és ezzel más területeket is szeretnének öntözni, igy tervében kétszeri esőztető önt zést iktatott be. Ezt is cskk úgy tudjak megvalósítani, hogy a gépek és az emberok éj jel-nappali müszeicban dolgoznak. A legelő javitusa után a szakaszos log ltetést