Beke József: A Tisza Cipőgyár 20 éves fejlődése (1945-1965) (2018) / 1673-2018

I- 12 -dél-amerikai, nyugat-európai és szocialista államokba jutottak el. A gépesités foka elérte a 95 %-ot, de még voltak gépesítésre váró feladatok. Ezekben az években indult meg a szocialista fcdgádmozgalom.

Az egész telep a Tiszával együtt egy kisebb üdülőváros hatását kelti. Nagyon megszépítené a táj képét, ha szép hajókikötőt is építenének. Ez kettős célt szolgálna: a vizi utazást és az olcsóbb szállítást.

A gyár helyben egyáltalán nem rendelkezik nyersanyaggal, ezért hazai, vagy külföldi anyagokat használ fel. A cipőgyártás elég munkaintenziv iparága a bőriparnak. Rengeteg nyersanyagot dolgoz fel, amelynek nagy részét sajnos hazánk külföldről vásárolja.

A cipőgyártás legfontosabb anyaga a bőr, amelyből a felsőrészt készítik. A szükséges mennyiséget a pécsi, simontomyai, debreceni, budapesti, székesfehérvári bőrgyárak fedezik. Ez azonban nem mind hazai eredetű, mert állatállományunk nem tudja kielégíteni az egyre növekvő kapacitású cipőgyárakat, ezért nagymennyiségben importálunk nyersbőrt DéleAmerikából /Argentina/. így a szállítás akadályozza az üzem folyamatos termelését. A felsőrész készítéséhez és a talp béléséhez különböző textilanyagok szükségesek. Ezzel a gyárat az Újszeged! Lenszövő, a Budapesti Pamötszövő, a váci és a debreceni textilgyárak, valamint a Győri Pamutszövő látja el. A Győri Pamutszövő szolgáltatja az anyagot, az 1964. IV. negyedévében elkezdett műanyag női cipő gyártásához.