A Tisza Cipőgyár termelésének természeti és társadalmi tényezői (2018) / 1670-2018

nyiségben állt rendelkezésre az olcsó munkaerő. Ezeket a feltéte­leket Martfűn megtalálták. 1941. Ebben az időben igen kevés munkalehetőség volt ezen a kör­nyéken hiszen a néhány nagybirtokos cselédként sem tudta alkal­mazni valamennyi férfit, s így legtöbben aratási idénymunkásként, vagy kubikusként szerződtek az ország különböző területeire. Az asszonyok számára csak a nagy gond és nyomor maradt, mert munkát csupán néhány szemrevaló fiatal fehércseléd kaphatott az uraság­nál. Az iparvállalat létesítése tehát új korszakot nyitott az Alföld e nyomorúságos részén, s egyre többen jelentkeztek felvé­telre a gyárba, amely a mezőgazdasági munkásból ipari dolgozókat, szakmunkásokat nevelt. /2/ CIKTA alapítása: 1938. alapitó Thomas Bata. A cég megvette Dr. Szobotka Pál birtokát képező 593 Kh. ingatlant 325 ezer pengőért. 194o-ben megvásárolt ingatlanon az építkezési munkát 1941-ben kezdték meg. A telephely kiválasztásában egyaránt megfigyelhetünk hátrányos és előnyös helyzeteket. Telephely hátránya: a. / Távol esett az anyaüzemtől. b. / Nagy a szállítási távolság. c. / Nem épült meg a tervezett Duna - Tisza csatorna. d. / Nyersanyagbázis nincs a közelben. e. / Energiában szegény. Telephely előnyei; a. / Adómentesség. b. / Olcsó, nevelhető emberanyag. c. / Munkalehetőség. d. / Viszonylag olcsó, kisajátítási földárak s./ Fejlődése nincs korlátozva. /

Next

/
Thumbnails
Contents