Szabó Erna: Történelmi műemlék és a mai ember viszonya a szolnoki járásban (2018) / 1669-2018
A szolnoki járásban végzett vizsgálataim csak aláhúzzák annak az irányzatnak a szükségességét, fontosságát, amely egyre nagyobb jelentőséget tulajdonit a történelmi műemlékekkel való foglalkozásnak s a helytörténeti kutatómunkának* Műemléki szerveink pozitív irányú munkát végeznek, A tanácsok esetében egyrészt az önállóság hiánya, másrészt a műemléki tevékenység szükségszerűségének a fel nem ismerése vezetett oda, hogy nem végeznek ilyen munkát. Az ismeretterjesztő tevékenység nem rossz, de ha elakarjuk érni, hogy a múlt haladó hagyományainak ápolása ne csak egyes emberek feladata legyen, hanem a dolgozó nép is magáénak érezze ezt a gondot, akkor akad rajta javítanivaló. Attól függetlenül, hogy az emberek többsége nincs tisztában a történelmi műemlék fogalmával, illetve, hogy nagyobb részük nincs tudatában annak, hogy mi a történelmi műemlékek jelentősége, ennek ellenére a válaszok egy kis hányadából arra a következtetésre jutottam, hogy érzik ennek a problémának a jelentőségét, ügy, ahogyan József Attila "A Dunánál" cimü költeményében irjai "Látom, mit 5k nem láttak, mert kapáltak, öltek, öleltek, tették, ami kell, S ők látják azt, az anyagba leszálltak, mit én nem látok, ha vallani kell. A tudati hiányosságod okát abban kereshetjük, hogy elenyészően kevés a szó szoros értelmében vatt történelmi műemlékünk, в ami van, az sincs megfelelőképpen ismertetve. Kern a szó szoros értelmében vett történelmi műemlékeink, történelmi nevezetességeink /épületek, helyek emberek/ lennének, eak léte azonban még sem műemléki szerveinknél, sem községi tanácsainknál, könyvtárainknál nem tudatosult. Ami kevés ezen a téren történt, az ez iskolákban folyó többé-kevésubé haté-Befejezés.
