Böszörményi Ferenc: 1918-as magyar polgári demokratikus forradalom és következményei forrásmunkák tükrében (2018) / 1666-2018

27

lémák megoldására már sokkal forradalmibb volt. Ámbár ez sem volt tökéletes, de annak feltétlen és gyors végréehajtása valóban kiutat jelenthetett volna a súlyos helyzetből /szocializálás, stb./

I —

Hosszú huzavona után,1919 feto» 16-án megjelent a földreform rendelet, a 18* nép törvény. A törvény szerint az egyházi birtokok 2oo hold, feletti, a világi birtokok 5oo hold feletti része volt kisajátitható. Ez teljes kártérítés mellett történt volna a földek e 19o8-13-as árfolyama szerint. A kisajátított földeken családi birtokokat,és kerteket, valamint középbirtokokat lehetett létrehozni. A 61. §• lehetővé tette a Tsz-ek alakítását is. A sok megszorítás és kivételes intézkedés nehézkesség tette a törvényt, és»gyakran lehetővé vált, hogy § nagybirtok megmeneküljön a.felosztástél. A legbürokratikusabb azonban a kisajátítás médja volt, gyakorlatilag a parasztok földhöz juttatása évekig elhúzódott volna.

A parasztságnak súlyos csalódást okozott ez a földreform. Ekkor már azt remélték, hogy azonnal és megváltás nélkül kapnak földet. Egy ilyen törvénnyel pár éyvel ezelőtt kétségtelenül meg lehetett volna oldani ezt a problémát. Most azonban csak egy újabb lökést adott a szocialista forradalom felé. Nem is lett végrehajtva a törvény csak az igényjogosultak összeírását kezdték meg. ,

Karolyi, hogy példát mutasson földbirtokos társainak febr. 23-án szétosztotta tál-kápolnai 38*ooo holdas birtokát. Nemes cselekedete azonban nem talált követőre.

Az orzságban a parasztság nem lépett fel egységesen, nagy volt az ellentét a szegényparasztság és a módos paraszti réteg között. Azonban órási ellentét volt még-a szogényparasztságon belül is. A puszta, és a falu népe^azaz az uralmaim:!, cselédség és a falusi szegényparasz* ság állt szembe egymással. A cselédség a szövetkezetek alakitása mellett szállt sikra, mig a falu forradalmi földosztást akart. Ez azért volt, mert az uradalmi cselédség helyzete a jan. 12-i Országos Cselé< kongresszus után jelentősen megjavult. Nekik ezután biztonságosabb és jobb lett volna a közösségi gazdálkodás. A szegényparaszt és az - agrárproletár helyzete azonban maradt a régiben. Azoknak a földéhsége csillapitatlan maradt.