Bognár Judit - Prónai Márta: Óvodák fejlődése a felszabadulástól napjainkig (pályázati dolgozat) (2018) / 1659-2018

15 A nevelési módszer fő eszköze az egyéni bánásmód érvénye­­sitéselegyen. Figyelembe véve azt is, hogy a gyermekek leg­főbb tevékenysége a játék,és ez a személyiségük alakulásá­nak legfőbb eszköze. A kísérletek eredményeinek összegyűj­tése és értékelése alapján készült el az uj nevelési prog­ram, mely 1971-ben az osztott ovodák kiscsoportjában, 1972-ben a részben osztott ovodák kiscsoportjában, és az osztott ovodák Uoz. csoportjában, 1973-ban pedig a részben osztott és osztott cvodák nagycsoportjában lett bevezetve. Ugyanakkor az óvónők differenciált továbbképzésben része­sültek. A továbbképzésben az óvónők megismerték a program célkitűzéseit, anyagát és követelményeit. A program sikeré­hez elengedhetetlen az ovoda és a család szorosabb együttmű­ködése is. A X. Pártkongresszus foglalkozott az oktatásügyön belül az ovodák kérdéseivel. Megerősítette annak kettős funkcióját: "á távollevő anya helyettesitését és az iskolára előkészíté­sét. Ma az ovoda kapcsolatának tartalmát és módját elsősor­ban a gyermekek névelése, az együttnevelés társadalmi igénye határozza meg. A szülői munkaközösségek számára továbbra is fontos, azonban mégis másodlagos feladattá vált az ovoda fejlesztésében való részvétel. Hogy mennyire képes a család és az ovoda együttesen megfelelni a feladatnak, az tudatos hozzáállásuktól, az együttműködés szükségszerűségének és jelentőségének felismerésétől függ. Az Oktatásügyi Miniszter 1975-ben kiadott rendeletével érvény' be lépett az uj Óvodai Rendtartás, mely az óvodákat önálló tanügy igazgatási hatáskörrel ruházta fel. Megerősítette az ovoda feladatának célját, az óvodáskorú gyermekek szocialis­ta nevelését, gondozását és az általános iskolára való elő­készítését. Különös tekintettel foglalkozik az iskolára va­ló előkészítés teljes megoldását ovodai elhelyezéssel, vagy előkészítő foglalkozások széleskörű kötelező végrehajtásával.

Next

/
Thumbnails
Contents