Túróczi Ágnes: Az óvodák fejlődése lakóhelyemen a felszabadulástól napjainkig (2018) / 1657-2018

2 MARTFŰ TÖRTÉNETE Martfű a Tiszakanyar mentén terül el. A Mart- szó jelen­tése: magasabb fekvésű meredek hely, melynek hajlata van. A fű, a fő szó régi kifejezési formája, valaminek fontos fő része. Martfűt a XV. században említik. Ekkor a dunaföldvári Bencér apátság tulajdona. II. Ferdinánd Földvári Istvánnak és Chararit Dömének adományozza 1571-ben. Martfű ekkor már falu 14 házzal. Az 1687-88-as török elleni harcokban Martfű is megszenved, a falu jellege elvész. 17ol-17o4 között földesura Forgáth Simon. 17o4-17o8 között Rabutin labancgenerális pusztitásai miatt szenved a falu. 1848-as Rákóczi szabadságharc után a császárhü Podmaniczky János birtokába jut Martfű. Nincs lakossága, be kell telepí­teni. II. József idején Martfű pusztaság, Kövér János és Vaj denes Rudolf a birtokosai. E pusztában akkor 3o ház és 113 család lakott. 192o. táján 5 földesúri gazdaság volt Martfű területén és ekkor már van vasútállomás és egy két tantermes iskola. 194o-es évek végén épült fel a téglagyár. 1939-44-ig a BATA-cég cipőgyárat épitett. 1942-ben kezdte meg a gyár a termelést, majd 1944-ig működött. 1944. október 8-án Martfű felszabadult. A felszabadulás után 1945. február 15-én indul meg újra a termelés a cipőgyárban. A falu életében sokat jelentett a cipőgyár, munkalehetőséget biztosított a családok számára. A gyár termelése egyre nőtt, több munkaerőre volt szükség, így került sor arra, hogy 1948-ban egy lakásban óvodát ren­deztek be, hogy az édesanyák dolgozhassanak.

Next

/
Thumbnails
Contents