Csetényi Mihályné: Egy amatőr régész és nyelvész a 19. században. Kovách Albert csépai postamester élete és munkássága (2016) / 1613-2016

A bronzkor emlékei Magyarhonban

Il.rész; A leletek statisztikája

Készítette: Hampel József Bp. 1892.

Menyasszonypart /Jász-Nagykun-Szolnok m./ 90.old./ Gazdag őskori telep, melyet a tiszazugi rég. Társulat tagjai átkutattak. A leletek részben a társulat múzeumában és a társulat szivességéből nagyrészt a N;M;-ban. A lelt tárgyak közt agyagedények, bronzfejszének darabja, karikák és fibula. Trouvailles 21-22 II.

Szelevény Menyasszonypart /Jász-Nagykun-Szolnok me./ lTO.old./ I.Nagy számú cserép, urnában sodronyos hengerke, pikkely s lemezke töredékek akadtak. A tiszazugi rég. Társulata N.M.-nak ajándékozta. II.A N.M.-ban hat arany karika. /N.M. LVI. 16-18. 21-23./ Trouvailles 99.

Tisza-Sas /Heves m./163.old./ CXXXXIII. A;É. VII. 1887. 60.

Képes táblák

CXLII. tábla.

Tisza-sasi edény. Heves m.

2/3 nagys. Báró Fechtig Imre ismertette Arch.Ért. VII. 1887.60.1.

Halász a sasi Tiszából húzta ki, hová partmenti őstelepről partszakadáskor merült alá. A tiszazugi rég. magántársulat gyűjteményében.

Pulszki Ferenc; Magyarország archeológiája Bp. 1897.

Kőkor /28.0./

“A czölöptelepek azonban talán nálunk sem hiányzanak egészen, épen úgy, mint Olaszországban, hol terramaráknak hívják az oly halmokat, melyek hamurétegek által egymástól elkülönzött konyhahulladékokból és törmelékekből alakultak, s hol czölöpök találtattak, vagy legalább czölöpök helyei felismerhetők. Ilyen halmokat találunk hazánkban a folyók, különösen a Tisza mentében; nagy területök megkülönbözteti őket azon halmoktól, melyek későbbi időkben temetési helyül, nem pedig lakásul szolgáltak. Ilyenek a felkutatott halmok közül a csépai, szelevényi, szihalmi, főleg pedig a legnagyobb közülük a tószegi. Ezek mind a kőkorból valók, s mindig széles, mély árokkal vannak körülvéve.”

52