Csetényi Mihályné: Egy amatőr régész és nyelvész a 19. században. Kovách Albert csépai postamester élete és munkássága (2016) / 1613-2016

tekintve, szintén a mellett szól, hogy a szalagos díszü csoporthoz tartozik, annak a jellege kilátszik minden részletből. Különös érdeket nyer az edény két keskeny oldalán jelentkező emberi idom által; kár, hogy az egyik oldal csak csonkán van meg. A jó karban lévő oldalon ábrázolt idom meglepően hasonlít a zágrábi múzeumban őrzött szalagos díszű cserép aljába bekarczolt alakhoz; a cserép Vukovár-Vucedol /Verőcze m./ területén fönnmaradt újabb kőkori telepről való. Mindkét emberi idomnál a test erősen szűkül a csípő táján, a miért az archaeológiában is darázscsípőjű idomról szólunk; ugyanezt az idomot ölti az emberi test azokban a rajzokban, melyekkel sokkal későbbi időben, az u.n. Dipylonedényeket ékítették. A két edény emberi alakjai csak a karok hajlása tekintetében térnek el egymástó 1-X A.É. 1896. 288-294.

XX Említendők a Tisza vidékéről néhány darab. /Arch. Ért. f&96. 293. lap 4. és 5. ábra, ez utóbbi ábra felfordítva áll.

Arch. É. 1900. XX. k. 181. o.

MÚZEUMOK, TÁRSULATOK, /részlet/ Római korabeli régiségeket szereztünk még Szentesről, s a Tiszazugból.

A.É. 1904. XXIV. k. 214. o.

Emlék és leletek /részlet/

Heves megyéből Tisza-Sassról egy remek dudoros és spirál-meander díszítésű példányt közöl Hampel J. “Bronzkorában a CXLII. táblán. Az eddigi ismert néhány adat után feltehető, hogy e mély barázdás díszítésű példány is eredetileg mészbetétes volt. Hogy most nem látszik rajta annak nyoma, az érthető, mert hisz a Tiszából halászták azt ki.

50