Csetényi Mihályné: Egy amatőr régész és nyelvész a 19. században. Kovách Albert csépai postamester élete és munkássága (2016) / 1613-2016

Az 1982-i Arch. Értesítő 3. sz. júniusi füzetében közölt lábidomú bronzmécses ábrája alatt leihelye tévesen volt T.-Kürth (Borsod m.) Bundaszárító nyomtatva, holott azon Tisza- Kürth Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében van, melyet másként Szolnok-Tisza-Kürth-nek is neveznek.

Csépán, 1893. márczius 23-án. Kovách Albert.

A.É. 1893. július XIII.k. 354-356. o.

V. KOVÁCS ALBERT. A TISZAZUGHI LOVAS SÍROKRÓL.

*

a./ Szelevény-Menyasszonyparton, 1883. évi aug. 22-én 15.sz. ásatáskor 1.15 meter mélységben egy lovastól eltemetett 1.70 m. hosszú, lábbal keletnek, fejjel nyugatnak, agyag tapaszon hanyattfekvő emberi csontváz találtatott, melynek koponyája tetején egy galambtojás nagyságú betörésnek forradása volt látható, nyakán egy Hampel Bronzkora I. rész. LIV. lap. 5.sz. rajzhoz hasonló bronz kapocs vagy boglár, bal keze mellett hosszas vastöredék /kard?/, lábszárcsontján és mellette lapos vastöredékek /kengyelvas?/, valamint kis patkószeg alakú vasszögecske, melyen famaradvány is látszott /nyeregből?/, ezenkívül több kavicsalakú lapos, 2 cm. átméretű, talán szinte nyeregből származó famaradvány, a vitéz lába között egy orsófej alakú agyag gomb, a lábánál pedig feküdtek a lónak csontjai, az egyik lábszárcsontján még a pata maradványa is megvolt. Ezen csontváz közelében, a többféle konyhahulladéki tárgyak között találtatott egy cserépedény-töredékkel befedett fekete fülesbögre, mely sok kutyafogat /?/ tartalmazott. Ezen ásatás alkalmával előkerült még más három, ló nélkül eltemetett emberi csontváz, melyek úgy, mint a többi eddigi csontvázak általában lábbal keletnek, s fejjel északnak találtattak; s miután ezen csontvázak mellett talált bronz- és vastárgyakon kívül még csont és kőeszközök is találtattak, melyek a csontvázak mellékleteit nem képezhették, ebből azonban következtetés vonható, hogy ezen hajdani víz borította terület közé szorult, és földszorost képező Menyasszonypart, csiszolt kőkorból származó konyhahulladék-rétegből felhalmozódott őstelepbe, később a bronz- és vaskorbeli népvándorlási nemzedék temetkezhetett.

b./ Szelevény-Menyóra, 1890. évben a körösi védgát építéskor a kubikos emberek állítólag több emberi csontvázak mellett lócsontokat is találtak, mely csontokat azonban szokás szerint összetördösve széthánytak, és csak utólag ezeknek mellékleteiből Tárcsányi Ernő mérnöknek sikerült néhányat megszerezni a tisza-zughi társulatunknak átadni, ilyenek a következő, s rajzaik a mellékelt táblán is láthatók; -Régiségek Tiszazughi lovas sírokból.

Egy egyenes törött végű 55 cm. hosszú, 5 cm hosszú, 5 cm széles vas kard /1675/ a nagymányokihoz1 hasonló, ezen kard mellett találtatott egy szinte a mányokihoz hasonlótojásdad alakú bronz csat /1676/, továbbá egy vaskarika /1677/, egy vas csat? töredék /1678/, egy vas sarkanytú? töredék /1679/, egy szabad kézzel készített fületlen fekete bögre /1655/.

Szolnok-Tisza-Kürth-Bundaszárítón gróf Bolza József birtokához tartozó homokmagaslaton 1892. évben szőlő ültetése közben végzett eszközölt homokforgatás alkalmával lovastól eltemetett emberi csontvázak találtattak, mely csontokat azonban az ott munkálkodó napszámosok szinte szokás szerint összetördelve széthánytak és ezekből utólag csak néhány koponyatöredék volt összeszedhető. Ezen csontok mellett talált tárgyak közül gróf Bolza úrnak még sikerült utólag a következőket megszerezni és társulatunknak átadni.

Egy vaskard /1686/, mely egyenesnek látszik, azonban felső fele része kissé görbített, csapott végű, markolata hiányzik, hossza 79 cm., szélessége 3 cm., súly 490 gramm, rozsdaette voltánál fogva mégis észrevehető, hogy az eredetileg finom aczél penge lehetett.

47