Csetényi Mihályné: Egy amatőr régész és nyelvész a 19. században. Kovách Albert csépai postamester élete és munkássága (2016) / 1613-2016

következtetve, ez már valószínűleg legfeljebb a vegyes házbeli királyok XIV-XV. századbeli korból való, tehát 300-400 év előtti lehetett, és az azon korbeli háborús időben pusztulhatott el; és a fennmaradt romoknak felhasználható anyaga hihetőleg újra új építkezésekre elhordatván, ekként a romok földszinig elenyésztek, és idő múltával még létezésének emléke is feledésbe enyészett.

Azon felmerült kérdésre nézve pedig, hogy vajon ezen építménybe honnan kerülhettek homokkövek, miután a Tisza-Zug környékén nem létezik homokkő réteg, hanem legközelebb a Tiszán túl, a kécskei határban, ennél fogva azon valószínűség forog fenn, hogy ezen kövek onnan hozattak ide.

Végül még felemlíttetik, hogy a jelen ásatás folyamata alatt a jelen volt társaság megtekintette az ásatás színhelyétől keletnek közel fekvő téglavető gödröket, melyekből a helybeli régi református templom újra való felépítéséhez a szükséges téglát készítették, és most égették. Ezen gödrök oldalfalán több helyen meglátszottak sírgödör alakú agyagréteg áttörések, melyekben állítólag több ember csontvázat találtak, mely csontokból most is néhányat lehetett szétszórva találni; valamint az átszelt sírgödrök földjéből több helyen kilátszottak a csontok is.

Ezen kívül olyan áttörések is valának, melyek nem sírgödrök, hanem tüzelő helyek, pernyevágy szemétgödrök, vagy pedig földbe vájt lakások /putri/ lehettek; miután ezeknek feneke leginkább hamut, szenet, és égetett földréteget tartalmazott.

A kevert földrétegben imitt-amott különféle házi állatok csontjai is valának láthatók.

Kelt, mint fent.

Kovách Albert titkár