Csetényi Mihályné: Egy amatőr régész és nyelvész a 19. században. Kovách Albert csépai postamester élete és munkássága (2016) / 1613-2016
fa maradvány, és több ember-csont. Ekkor a munkálat Dr. Römer úr megérkeztéig be lön szüntetve, -ki ez nap Szentesre utazott, s onnan még az nap vissza érkezendő vala. Dr. Römer úr megérkeztekor már annyira beesteledett, hogy csak lámpák fényénél lehetett sírkamra felbontását eszközölni, - mely a mellékelt 5.sz. ábra szerint következőképpen találtatnak. Constatáltatott. Legelőször is elháríttatván a száraz, porhanyós sárgaföld és ez alatt egy csekély homokréteg; előtünk a fenebb is észlelt fehér selyem-szövet, vagy tépéshez hasonló fa-háncs maradvány, mellyel be volt vonva az alatta lévő már is bumót színű porrá vált keletről nyugatra fekvő 1.30 meter hosszú fadorongokból összeállított sírkamra. - Minthogy ezen fehér tépésszerű burkolat nemcsak ezen fák tetején, hanem alsó oldalán is, sőt azok között is, ott hol hihetőleg egymás mellett szorosan fekve egymáshoz értek, rétegesen látható volt; - erről azt lehetett következtetni, hogy a sírkamra faragatlan fado’rongokról, melyeken rajta volt a fa kérge, állíttatott össze. A fa már egészen barna színű lisztté porlott, és a fehér selyem szövethez vagy tépéshez hasonló burkolat ugyanazon fáknak háncsa. Ezen fa dorongok észlelhető rétegeiről, melynek 5. c. meter szélesek, és 2.c.meter vastagok voltak, következtethetni, hogy azoknak eredetileg gömbölyűeknek kellett lenniök. Ezen fa burkolat elhárítás után előtűnt három emberi csontváz egymás mellett, fejjel délnek hanyattfekvő állapotban. Ezen csontvázak most felette meglepő látványt nyújtottak; mind a három csontváz be volt burkolva mintegy hó fehér selyem lepellel; mely pedig nem lehetett más és nem is volt egyéb a sírkamrát fedő fák alsó oldaláról rájuk tapadt fa-háncsainál. Az első csontváz, mely a sírkamra keleti széle mellett feküdt 1.63. meter, a második vagyis a középső 1.34 m. a harmadik pedig 1.26 meter hosszú volt. A koponyák egyike sem volt egészben felvehető, jóllehet igen száraz helyen voltak; azok oly porlékony állapotban valának,- hogy az első érintésre hamuként összeomlottak, és csak ezeknek tetejéből egyes kis darabok tétethettek el. Ellenben a fogak átaljában épek és erősek voltak mind a 3 váznál. A kar és lábszár csontok, valamint a kéz és láb-ujj-izekből is lehetett néhányat épen felvenni, és Dr. Rómer úrnak /átadni/ odaadni. Az első csontváz jobb karja feje felé fel volt nyújtva a bal karja lefelé, lábszára mellett nyugodott. A többi két csontváz karja mind egyenesen lefelé kinyújtva lábszáraiknál fekve találtatott. Mind a három csontváz, valami cement, mész-homok- és anyag vegyülék /;meszes vakolat, Malter;/ - féle 2 centimeter vastagságú, szürke fehérségű, kemény-anyag tapaszon feküdt*, mely csak is azoknak térdéig terjedt, mert már a lábak tiszta homokon, s illetőleg agyagföldön nyugodtak. Ezen cement féle burkolaton, az első és második váz koponyája alatt egy rendes dió-nagyságú kerek lyuk volt. Ezen sírkamra aljának tapaszából, jóllehet cementkeménységűnek tapasztalhatott, még sem lehetett nagyobb terjedelmű darabot szétmállás nélkül felvenni.Az különben figyelemre méltó, hogy ezen három csontváz egyike mellett sem találtatott semminemű kő-csont- vagy másnemű fegyver vagy eszköz, sem ékszer, sem öltöny maradvány, sem valami más tárgy. Összevetve a talált tárgyakat és körülményeket, azon következtetést vonhatni; hogy ezen cement-féle burkolattal alól kitapasztott, s faragatlan dorong-fából összeállított, - a 3 holttetem befektetése után hasonló fával befedett négyszög alakú sírkamra felett, - 76 centiméterrel feljebb, - még egy más ily féle, de ritkábban elhelyezett gerendázat alkottatott, mely azután fagallyakkal befedetett, - és ennek tetejébe halmoztatott azon nagymennyiségű föld, mely a jelen halmot képezi, - melynek átmetszete a 4.sz. ábrán látható. * Hasonló agyag tapasszal ellátott kőkorszaki sírról tesz említést Ebenhöch “Koranczó története” czímű czikkében. L. Győri tört. és rég. füzetek. IV Köt; 356 lap. 32
