Gere Péter: Tiszaföldvár város nemzetközi kulturális és gazdasági kapcsolatai és a fejlesztés lehetőségei (2015) / 1612-2015
A gazdasági prioritású kapcsolatfelvétel elsősorban a nagyvárosokat jellemezte, a kisebb települések inkább személyes és kulturális szinten keresték az együttműködési lehetőségeket. Bármilyen célból is indult a közeledés, a megvalósult gazdasági kapcsolatok aránya a rendszerváltás utáni évtizedben elenyésző volt. 2. táblázat: A településközi kapcsolatok megoszlása megnyilvánulásuk és a keletkezés időpontja szerint. (Értékek %-ban) Megnyilvánulási forma Időszak 1989-1993 1994-19971998-2002 Oktatás, kultúra 84 83 85 Üzleti kapcsolat 0 4 2 Turizmus 7 8 7 Egyéb 9 4 6 Forrás: Giczi Johanna-Sík Endre: A települések kapcsolati tőkéjének egy típusa — a testvértelepülések. In.: Szociológiai szemle 2003/4. Url.: http://www.mtapti.hu/mszt/20034/003.pdf A táblázatból is jól látszik, hogy a kapcsolatok túlnyomórészt (több mint 80%-ban) kulturális és oktatási területen manifesztálódtak. A második legfontosabb terület az idegenforgalom volt, míg az üzleti kapcsolatok aránya szinte jelentéktelen. Hazánk Európai Uniós csatlakozása után a támogatási lehetőségek bővülése következtében, szélesedett a gazdasági együttműködések száma is, de összességében - elsősorban kistelepülési szinten - máig elsődleges a kulturális és oktatási kapcsolat fontossága.24 24 Harmath Lilla: A települések partnerségi hálózatának gyakorlata, avagy a transznacionális és testvérvárosi kapcsolatok bemutatása (szakdolgozat) (BGF), Budapest, 2007. 47. old. Url.: http://elib.kkf.hu/edip/D_13734.pdf 13
