Kávási Zsigmond: 200 éves a Tiszaföldvári Református Templom. Számok és tények a Tiszaföldvári Református Egyház 400 éves évfodulójához közeledve (2013) / 1602-2013
2 О Tiszaföldvár nagyközség Szolnoktól délre 24 kilométerre fekszik a Tisza balpartján a folyótól 2 km. Inkább a mocsár nevet érdemelte volna ki, mivel az 1863-ban végzett szabályozásig a falut a folyó körbe ölelte. Maga a község a környezet szintjéből, mintegy 8-13 m magasan kiemelkedő északtól délfele bővülő óriás méhkas formájú szigeten terül el. A kedvező magaslati fekvése miatt, már az ősember is lakhelyéül választotta magának, amint ezt a különböző leletek is mutatják. Tiszaföldvár a bronzkor fő lelőhelye hazánkban. A honfoglalás előtti időkből maradt védőárok /földvár/ a Sánc utca nyomvonalában feküdt. A falu terjeszkedése folytán 7o-8o éve temették be, az utolsó szakaszát 2o éve. А XV. század elejéről fentmaradt okmányok bizonysága szerint, "Tizaferdvár" a hozzátartozó "Marthyeus" pusztával együtt szerepel. Eredetileg a Csanádi káptalannak voltak itt birtokai, mikor azonban a török hódoltsággal gyorsan vége szakadt a Csanádi püspökség fenhatóságának, attól kezdve a királyi kegy változásai szerint, szinte minden évtizedben változnak apró kisnemesi vagy végvárbeli katona birtokosai anélkül, hogy akadt volna közöttük olyan, aki jelentős befolyást gyakorolt volna a falu életére. Közelebbi értesülésünk a faluról 1556-ból van, amikor egy Olcsarovics Demeter nevű szerb s Földvári János szereztek itt birtokot. 156o-ban az előbbinek 2o, az utóbbinak 12 portája /úrbéri telke/ van Földváron. Már 1568-ban iváncai Vitéz János is kér s kap itt birtokot, még pedig egy hozzá hasonlóan ismeretlen férfiú, Thozály Pál családjának a kihalásával. 1572-ben viszont balaszentmiklósi alias barcai Balog Istvántól Wesenyi Gáspár és Balay Farky István egri vitézek örökölnek itt. A Wesenyiek gyors kihalása után a kincstárra szállt. Wesenyi özvegyének férje, egy másik egri katona, Horváth János kapja meg. 1614-ben az éhenhalás fenyegeti a falut, de újra települ, és 1635-ben 7,5, 1647-ben 6 portát számolnak, ami tekintélyes ebben a korban. Tíz év múltán felére, 1686-ban pedig már csak 1 portával jegyzik. A rendkívüli zaklatott időknek következtében a falu végleg elpusztult, talán a Rákóczi-féle szabadságharcot sem érte meg. 1711-ben mint kiterjedt puszta szerepel. . / .
