Interjú Döbrei Józseffel, nagyapja testvéréről, Döbrei Jánosról. (Tiszaföldvár, 2013) / 1581-2013

D.J.: Édesapám 1898 június 4-én. B.M.: És ahhoz képest a Döbrei János, ő idősebb volt? D.J.: Idősebb, mert az még az édesapám apjának a testvére volt. B.M.: Ja igen, a nagyapjának. És akkor ő hány évesen halhatott meg, azt tetszik úgy tudni nagyjából? D.J.: Legényember volt B.M.: Legény. És akkor ez a TSZ elnök, ez ki volt? D.J.: Nagy Miklós, már elhalt. B.M.: Nagy Miklós, és neki volt az anyósa, aki így tudott történetet. D.J.: Igen, de az is, meghalt az egész család. B.M.: Igen. Még valaki esetleg aki nem rokonságba van, olyantól tetszik valakitől hallani a Döbrei Jánosról? D.J.: Én vagyok a legidősebb, mind elhalt. B.M.: Mindenki D.J.: Az öcsém is. Én vagyok a legidősebb, nem tudom miért érdemlem ezt a sorsot. B.M.: Hát mert hogy biztos jó egészégbe tetszik lenni. D.J.: Hát az egészségre most... Ez a lábam fáj. Ez a lábam fáj oszt a... ott ledőltem egy kicsit. Nem tudok mást, annyit tudok, hogy Jani bátyám volt, nagyapám az György volt, meg volt Mihály, meg István, az izé, a Beniczkybe, a Beniczky birtokon a kovácsoknál, ott szolgált. B.M.: Igen. D.J.: Ennyit tudok, hogy ők négyen voltak. Aztán mamám az Boros Eszter volt, a Boros család volt még, azoknak is volt József testvérjük aztán Gábor, Péter. Boros család a mamám, de az nem tartozik ehhez a részleghez. B.M.:lgen D.J.: Innen Tiszaföldvárról tetszik lenni? B.M.: Hát itt vagyok a múzeumba, de amúgy én Szarvasról járok át. Nem vagyok földvári. D.J.: Nem. B.M.: Nem. D.J.: Én bemegyek most, és hozok magának egy olyan fényképet, amit még nem láttak, maguk még nem láttak. B.M.: Ó, köszönöm szépen.