Adalékok a székelyföldi Sóvidék határhasználatához / 1576-2013
Ad alékok a székelyföldi Lóvidék he tárhasználatáho z. A néprajzi és az agrártörténeti irodalom tanulsága szerint a falvak kialakulását nyomon követte az általuk birtokolt földterület elválasztása, de amint az alábbiakban látható, nem mindig és nem mindenütt. Szabó István idevonatkozóan a következőket állapitja meg: "Ha az országnak faluhatárok között történt felszeldelése nyomonkövette is a falvak kialakulását, mindig volt két vagy több falu egy bokorban, melyek között nem húztak határt, igy ezek közös határral éltek." - A továbbiakban a közcs határhasználat egy azon birtoktest több falura történő kiterjed'seben lel magyarázatot. Az itt bemutatásra kerülő hatánnegosztási levél azonban szabad székely falvak közös határhasználatát bizonyltja a 18. század végéig, noha ezek a falvak korai megülésüek. "IvIU ide alább subsoribáltak adjuk tudtára mindeneknek az kiknek illik ezen lehelünknek rendiben: Hogy Siklódnak ls Soófalvának ezen Nemes Udvarhely Székben lévő Két faluknak egy darab osztatlan Határok, és Erdejek lévén, mely mián a két falu között sok virrogások, egyenetlenségek származván, mellyeknek el távoztatásáre nézve ezen megnevezett két faluknak lakóssi és Communitási megegyezvén azon, hogy közhatárok, és Erdeje Közöttök a két falu között tudni illik kétrészre osztassák. És mindenik falu a maga részét külön birja, ugy amint akarja. Mely akarattyokat és Kévánsá-jukat ezen két falusi Communitások az egyiküknek, ugy mint Kaditsfalvi Török Pálnak, mint líemea Udvarhely Szék Vkirály Birájának jelentették, kérvén azon, hogy magam mellé vévén a Tekintetes Hs Udvarhely Széki Continusa Tábla Commembrumai közül azon közhatárokat, ós Erdejeket eö kigyelmek között kétfelé osztanám, a mint hogy raindőn ezen sokszor nevezett Székben az Etédi ás Atyhai territoriális deifferentiának mCMUM /[ST6-?£>/( 2>
