Soren Breiting: A környezeti nevelés új irányzatai (Tiszaföldvár) / 1572-2012

Gyakran a környezet elnevezést a környezeti nevelésben úgy használják, mint a "teljes környezet" fogalmát ( a természetin kívül az épített és a társadalmi környezet is). Ez hozzájárul a környezeti neveles~ határozatlan körvonalazódásához és nem nyújt segítséget a tanároknak abban, hogy a legfontosabb kapcsolatokra figyeljenek, hogy az ember függ a természeti erőforrásoktól. A fenntarthatóság fogalmának bevezetése ( RJCN-Természetvédelmi Világszövetség, 1991) és a Bruntland riport értelmezése a fenntartható fejlődés fogalmáról fejlődést eredményezett a környezeti nevelés elvi kérdéseinek vonatkozásában.. A probléma csupán az, hogy ezeket az elképzeléseket a gyakorlatban kell alkalmazni. A környezeti problémák megértése vonatkozásában a modern, az összefüggésekre alapozó környezeti nevelésben a 2. és az 1. ábra együttesen mutatja a a jövő generációjának érdekeit. Ez fontos annak az etikai kérdésnek a megértése szempontjából, hogy mi ma a legjobb megoldás a környezeti problémákra. JELEN ellentétes érdekek CO C O O o természeti ellentétes érdekek erőforrások felhasználása JÖVŐ 0 c /v ellentétes O O C C >:cooo /K/W"». /K/*. 2. ábra Gyakran a környezeti problémákban megjelenő ellentétes érdekek a gazdaság és az ökológia közötti ellentétes érdekeknek tűnnek. Ez az elképzelés azonban nem túl gyümölcsöző, sok félreértésre ad alkalmat. Ez gyakran az ember és természet közötti ellentétes érdekben fejeződik ki. Annak az értelmezésnek, hogy a természetnek saját jogai vannak, nincs értelme. Ez egy hosszú vita eredménye, amivel itt nem kívánok foglalkozni. Thomson (1990) ezt világosan bizonyította. Ami ma, a természettel való törődés szándékaként nyilvánul meg, az a jövő vonatkozásában a gazdasági érdekek számításba vételét jelenti. Egy egyszerű példa az ipari országokból. Például, ha ma gazdasági okok miatt nem nagyon foglalkozunk az ivóvízkészleteinkkel, az az ivóvíz árának növekedéséhez vezet a jövőben, s ez szintén a gazdasági érdekek ellen van, csak nem ma, hanem a jövőben. Minden környezeti problémában azonosítható a hosszútávú és rövidtávú gazdasági érdekek közötti ellentét. A hosszú távú érdekek a jelen és/vagy a jövő generációját érintik. i í