Dr. Varga Lajos: Dr. Varga Lajos (Tiszaföldvár, 1893, 1984) / 1571-2012

szép reformkorszaki felbuzdulás, de nem tudjuk meg a jelentésből,hog^ a közteherviselést .jobbágyaik terhére vállalták-e a nemese

k,vagy saját szer gyújtottak fel a derék tiszaföldváriak....."... .hivatala folytatásában inkább tüzes, mint serény, mutatóbb,mint tselekvő, s nem ritkán hatáskörén túllépő,..." volt. Részletesen ismerteti a kézirat az 1837-ban alapított "szükség hombár"t /:7-9.oldal:/, az egyik legkorábbi agrárkapitalista izü "takarékpénztárát" „

ahol pénztőke helyett gabonatők

e /búza és árpa/ szerepe

l

T mert kevés a pénz. A kézirat készítése idején a régi "szükség magtá

r" tőkés jellegű részvénytársasággá nőtte ki magát "Polgári társulati ala

p" néve

n/ amelynek ICO ezer forinton felüli vagxona van már 1893-ban /9.oldal/. ' 1861

.l

elkészül az első községi költségvetés ! A polgárosodá

s és az ebből következő bürokratizülódás egyik jel

e, ha nem is első jele, mert pl. mér 1848/49 előtt megjelenik egy részletes rendelet arról,hogy hogyan lehet Tiszaföldváron házat lebontani

; a mai bürokrácia is "tanulhatna 1

1 belőle. /:Ez utóbbi házlebontást intéző tendelet nem szerepel a kéziratban, de eredtiben megvan Dr.,Varga Lajos tiszaföldvári gimnáziumi tanárnál.:/ Az eredeti kézirat 11.oldalán némi kajánsággal kérdezi a jelentés, hogy az első községi adó

t /2333•-Ft-ot/ milyen "igazságos kulcs" szerint vetették ki, mert "., .»aról hallgat a krónika." r Az 1849 utáni elnyomatás korszaka és a Kiegyezés utáni évek elég gé gyors„ már polgárosodónak nevezhető_fejlődést eredményeznek, -^e nehézség is akad. így pl. az 1864.évi második községi költségvetést csak szo

lgabírói rendeletre készítik el» Vagyis: a pénzügyi - hivatali - határidő fegyelem mé'g nem szilárd

. Igaz,

; 1863. a nagy marhavész ideje ! 200 szarvasmarha hullmkr el Tiszaföldváron, ezért a község 3000.-forint "inségkölc.sörnt" kap

, amire még más kéziratok tanúsága szerint sokat hivatkoznak a tiszaföldváriak 1867 után,mert kényelmetlen az inségkölcsön kamatainak a fizetése,de még kényelmetlenebb maga az a gondolat is, hogy ezt az inségkölesönt egyszer vissza is kell fizetni., Érdekes, hogy az 1863.évi országos aszályról nem ir a jelentés ! /:"rettenetes esztendő"77 A heti vásártartás 1866-tól kezdődik. Addi

g egy másik,, 1846ból származó kézirat szerint a cibakházai vásárra jártak.

Ugy tudom, hogy Cibakház

a /a XIX „száz ad ban meg CzibakIiáza/

mez:őyárosi joggal is rendelkező település vol

t, de később a ,iobb helyi és helyzeti energiákkal rendelkező Tiszaföldvar tulfejlődte» Ma /1970-es - 1980-as évek/ ngy t.etszik, hogy Cibakháza korszerűsödése halad dinamikusabban;pl» Cibakházán több emeletes ház van, mint Tiszaföldváron; hamarabb volt viztorony,igaz, csak hidroglóbusz Érdekes:akkor /XIX»század/ a vásártartás joga nagyon fontos volt, ma pedig - 1967/68-ban nincsenek vásárok Tiszaföldváron csak hetipiacok.* Az is igaz, hogy sokhelyt Magyarországon a megszüntetett vásárpkat újraélesztik, változatosak, érdekesek....Tiszaföldváron minden vásártérszerü helyet beépitettek, csak a heti két piac van, s valószínűleg lesz is sokáig, mert az láz- és vágyálom lett, fantazmagória hogy "majd" a termelőszövetkezetek termelnek mindent:palántát, vetőmagot, retket, tormát, spenótot, kaport, virágot, dinnyét, stb., s "majd" ellát-