Dr. Varga Lajos: Dr. Varga Lajos (Tiszaföldvár, 1893, 1984) / 1571-2012
- 2 őket megfékezni. Feltűnően sok szomorú csapás van az annalesekben feljegyezve. így 1783— ban volt a nagy sáska járás ideje» Az 1830„évben lépett fel elősször községünkben a cholera,melyet a feljegyzések "napkeleti görts"-nek neveznek s amelynek első áldozata Ör.Lévai Mihály biróviselt ember lett, ki tanyájára idegen utasokat befogadván, a nyavalyát megkapta s azután negyven nap alatt 160 ember esett áldozatul. 1836-ban Szabó Mihály jegyzőnek a házát négyszer felgyújtották. Igaz, hogy a feljegyzések nem igen hizelgően emlékeznek meg ezen jegyző erényeiről, mondván, hogy "hivatala folytatásában inkább tüzes, mint serény", mutatóbb,mint tselekvő s nem ritkán határkörén túllépő" volt. Ezután majd minden évben panasz van a rossz termés, a szárazság, túlságos bő esőzés és egyéb szélsőségekbe eső időjárás miatt„De ezen nyomorúságok közepette az 1837.esztendőben egy jótékony,derült sugár világosságo ád a népnek,segedelmet hoz neki és megszabaditja az ínségtől é's nyomorúságtól. Elég legyen itt az évkönyvek idevonatkozó feljegyzéseit szóróiszóra idézni. "Mint a 18.oldalon érintetett,az 1836-ki szük termést nagy drágaság követte,melynek terhét ezen esztendőben érezték inkább az Ínséggel küzködők,mit hogy lágyítson Méltóságos aszódi szabad báró Podmaniczky János ur Eő nagysága kegyes földesurunk saját pénztárából a szűkölködők részére száz ezüst forihtokat nagylelküleg ajándékozott ?melyen gabona vásároltatván, az az éhezők között az elöljáróság által kiosztatott. Hogy pedig jövendőre nézve ily szükséggel küzdeni ne kénytelenittaí sék a helybeli szegénység, fenntebb tisztelt kegyes földes urunk az emeberi ség sorsában forrón részt vevő, soha meg nem hálálható indulattal ezen Tisza-Földvár helységében a szüköl&ödő emberiség javára állandóan felmaradandó szükség hombár t létesített nagylelküleg a Martfűi pusztán ezen esztendőben termett őszi és tavaszi áletjéből ötszáz csomókat ajánlván annak alapjául, melyek elnyomtatódván ? az őszi lett 118 köböl 2 véka, a tavaszi pedig 24 köböl 2 véka. A községi lakosság ezen jószívűségért a kegyes földes uraságnak gazdag termését segítette összehordani, kegyes ajánlatát e szerint a földes uraságnak elnyomtatván,mint fehtebbi gabona mennyiség nyeretett alapul. A községi lakosság szintén ezen idei bo terméséből 165 köböl 3 véka búzát és 60 köbül 2 véka árpát tettek össze a szüksé^magtár alapjául." E szükség magtár képezi alapját a mai "Polgári társulati alap"nak, melynek vagyona ma már a 100 000 frtot jóval felülhaladja s mely vagyon közös tulajdonát képezi a község polgárainak,mely vagyonnak hivatása a segély nyújtás, a jótékony czél istápolása, iskolák és kisded óvodák felállítása. Ugyanezen évről egy megható és nemes tett van a község közönségéről feljegyezve. Idézzük egyszerűen a feljegyzést szórói-szóra. "Jegyző Kis István ur őszi túri vásárkor történt által fázása következtében halálos nyavalyát kapván, hosszas sinlődései után a jobb életre csendesen általszenderült Szeptember elején, az egész közöség fájlalván kora elköltözését feleségén és háfcom neveletlen árváin kivül, kit is háládatosságának bebizonyítására az érdemes elöljáróság közköltségen temettetett el, semmi némü e végső szertartásra szükséges vásárlásokat tenni meg nem engedvén bánatos özvegyének." A nemes báró jótékonyságának ez a tett mintegy viszhangiának látszik lenni. Az evangélikus templom az 1855-ik év tavaszán kezdett épülni és . 1857.oktober havában tornya elkészült, harangjai felhuzattak s az e&sz epulet tető alá vétetett.
