Dr. Varga Lajos: Dr. Varga Lajos (Tiszaföldvár, 1893, 1984) / 1571-2012
- 12 A kézirat emliti, hogy a "nevezetesebb események"-ről szól.Nos, nézzük meg, hogy mik maradtak ki ? 1.7 Az osztrák örökösödési /1741 - 1748/ és hétéves háborúban /1756 - 1763/ résztvett tiszaföldvári "fogott" /vagy kisorsolt/ katonák sorsa. 2./ Tiszaföldvár és környékének kétszeri feltérképezése: a/ a Sándorfy József-féle térkép 1773 környékén; b/ a II.József császár korabeli térképezés 1783-ban. 3./ A napóleoni háborúkban résztvett tiszaföldvári katonák sorsa .Erre más, egykorú kéziratos müfeen találunk adatokat. 4./ Eredményes himlőoltás Tiszaföldvárott 1802 - 1806 között. 5./ A Podmaniczky-pénztár kirablása. 6./ A Magyar Szabadságharcban résztvett 49 tiszaföldvári honvéd. 7./ A Bach-korszak elnyomása. 8./ 1863:a "rettenetes esztendő". 9.,/ A Duna-Tisza-csatorna Tiszaföldvárt érintő része 1867/68. ban. 10./ Az örökváltság-adósság és a Tisgía-szabályozás költségeinek az adósságai. 11./ 1878:A "Boszniai Okkupáció"-ban résztvett tiszaföldvéri katonák. 12./ A Tisza-szabályozás Tiszaföldvár térségében:gátépités, kubikosok, a"mentett" ártér földjeinek értéknövekedése. 13./ A Tiszaföldvár - Homok-i lepelhomokvilág beszőlősitése, benépesülése, épitkezésekja Beniczkyek Homok-on. 14.,/ 1893-ban már kellett volna értesülniök Dr. Somogyi Károly esztergomi oldalkanonok 1880.évi ajándékáról Szeged városa, az 1879TÓVÍ árviztől meggyötört Szeged részére:43 ezer kötetes könyvtárát adományozza Szeged magyar városnak. S az Agánlékozó Tiszaföldvárott született /1811»április I./- - - De erről valoszinüleg Tiszaföldvárott nem sokat tudtak. A "Nép"-et jól megdicséri a kézirat, s"megállapitják", hogy a 122 év alatt /1766 - 1888/ csak községházát és jegyzői lakot vettek,néhány utca padlójárdát kapott és elkészítették az első költségvetést. Minden más t, amik /mégis/ történték: " azokat az idők és körülmények intézté k"»Jó kis "dicséret" a 122 évre. Pedig a fentebb felsorolt 14 pontban szerepel néhány háború is, ahol mintha meg is haltak volna tiszaföldvárifek, a "fogott" vagy "kisorsolt", vagy "helyette állított" katonák 10-12 évet szolgáltak legszebb fiatalságukban. 1848/49 után a 49 tiszaföldvári honvéd nagy részét 8-10-12 évi katonai kényszerszolgálatra Ítélték, mert résztvettek a Magyar Szabadságharcban. 1802 - 1806 között sok tiszaföldvári gyerek menekült meg a himlőhaláltól Major Mihály református lelkész oltásai segítségével. - - - Nincs szó Vári Szabó Sámuelről, a magyar ágrárismeretterjesztés nagy apostoláról, a Magyar Szabadságharcban "résztvett honvédek később i sorsáról, esetleg megbecsülésükről, ha egyáltalában volt ilyen /ti. megbecsülés/. A jelentés eredeti példánya 13.oldalán olvashatók a nagy "dicséretek" a népre. Ennek viszont ellentmondanak a következőK: 1./ A nehezen megzabolázható nemesek garázdálkodásai 2./ A második költségvetést csak szolgabirói utasitásra készítik el./:"Pató Pál Uraimék"/ 3./ A Podmaniczky-pénzáár kirablása 4./ Egy jegyző házának egy éven belül négyszer való felgyújtása; igaz, ez "osztályharc" volt; 5./ Az 1837-ben 2962, 1850/51-ben 4135 lakosú Tiszaföldvárról csak 49, többségében szegény sorsú ember jeletkezett honvédnek 1848/49-ben;erre gondolhatta a kézirat, hogy a nép "bölcs,józan,hol a körülmények ugy kívánták,*..." ^6./ A református templomban " szégyenk ő" állott,ahová a "bűnösöket" állították; ez az Ember megalázása, mint a Lőcse-i szégyenketrec a Fertőrákos-i kaloda,stb. ' 7./ A XVIII .század közepén /1750 körül/ két asszonyt perbe fognak Tiszaföldváron boszorkányság gyanúja miatt. A végén felmentik ugyan
