Winter András: A fejlődéselméletről - darwinizmusról a hadifogolytáborban (1917) / 1567-2012

csakis ezeket az egyedeket használják fel szaporításra,amely eljárásnál abból a feltevésből indulnak ki, hogy azok kiváló tulajdonságaikat utódaikra is átszármaztatják... Pl.: a Juhtenyésztésnél az egyik tenyésztő lehetőleg sok és finom gyapjút, a másik mennél több t . hust akar, vagy könnyen hizlalható állatot. így a tenyésztésnél az ember különböző tenyészeti elveket követ mind háziállatainál, mind gazdasági növényeinél, amely különböző elveknek köszönhetjük a különböző rasszo

kat. Az ember az, aki maeras intelligentiája által ezeket a rasszokat előidézte,/elősegítette/, más szóval a mesterséges kiválasztá

s által. Ha mi a szabad természetben előforduló lényeket, állatokat vagy növényeket vesszik szmlélődés tárgyául, úgy ezeknél is egy nagy fejlettségű alkalmazkodást találunk bizonyos külső körülményekhez. Látjuk, hogy oly eszközökkel vannak felszerelve, amelyek igen célszerűek táplálékuk megszerzésénél, de olyan eszközökkel is, amelyek képessé teszik őket természetes ellenségeik legyőzésére, a védekezésre ellenük, vagy láthatatlanná teszi őket számukra,stb., más szóval, amelyek képessé teszik őket fajuk fenntartására... Egy példa: számos tropikus lepkének, de sok hazainak is megvan az a képessége, hogy szárnyaik színe, sőt annak alakja által is környezetükhöz hasonlóvá váljanak, ahhoz alkalmazkodjanak. így vannak lepkék, amelyek szárnya zöld, vagy a száraz larél színéhez hasonlóan barna szín'í. Ezek ha egy ágra ülnek egészen egy levél kinézésével bírnak, sőt szárnyaik alakjával és annak rajzával is utánoznak, amely teljesen a levél alakjának és erezete formáinak felel meg. Ez a képességük természetesen megmenti őket ellenségeik üldözése elől, különösen különféle madaraktól. Ugyancsak természetes, hogy ezen előnyökkel bíró individuumok kevésbé