Zooplankton vizsgálatok a cibaki Holt-Tisza vízgyűjtő területén (Szolnok, 1990) / 1566-2012
- 26 6. EREDMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE 6.1. Jellemző ökológiai faktorok és hatásuk Az 1988-ban végzett vizsgálatok alapján megállapítható, hogy az általánosan ismert ökológiai tényezők között több olyan faktor van, amely az általunk tanulmányozott területen nagy jelentőségű a Zooplankton fauna mennyiségi és minőségi változásaiban, az egyedsürüség és a fajösszetétel alakulásában. Az élő Tiszából folyóvíz i elemek is kerülnek a Tiszakürti csatornába, itt nem alakul ki a tipikus állóvízre jellemző Zooplankton fauna. Megmutatkozik ez a faj és egyedszámban is. A Tiszakürti csatornában mért összegyedszám messze alatta marad a többi mintavételi helyen mért értékeknek. A fajösszetétel szegényes, a Copepodák nagy száma (4• ábra) a juvenilis alakok túlnyomó többségéből adódik. A Tiszakürti csatorna vize oligoszaprobikusnak mondható a Zooplankton fauna alapján. A Rotatoria és Crustacea fauna alakulásában meghatározó a hőmérsékle t, a fajok fenológiai ritmusának megfelelő összetételű Zooplankton együttesek jellemzők a különböző évszakokban. Számos olyan hidegvizi szervezet került elő a vizgyüjtő területről, melyek hazai előfordulására vonatkozóan eddig kevés irodalmi adat volt ismert. Az Ártéri csatornába befolyó héviz kedvező hőmérsékleti viszonyokat teremt a melegkedvelő Anuraeopsis fissá szervezet számára, amely igy nemcsak nyáron, hanem tavasszal is nagy számban fordul elő ezen a mintavételi helyen. A nyári csapadékhiányo s meleg időszakban a csatornákban igen alacsony vízállá s alakulhat ki, ekkor a fajösszetételben a bentikus, metafiton elemek aránya megnő. A Zooplankton fauna összetételében meghatározó a nyilt vízfelüle t és a makrovegetációval fedet t rész aránya, valamint a vízmélység is. A Tiszakürti csatornában, a Cibaki Holt-Tiszában az euplanktonikus szervezetek, mig a kisebb csatornákban a metafiton és bentosz elemek fordultak elő. A szennyezet t vízminőségi állapot mellett kevés a Rotatoria és Crustacea mennyisége.
