Szabó László: A gazdaságtípusok és az építkezés összefüggése a Tiszazugban (Szolnok) / 1562-2012

volt mindenütt, illetve nagyon kevés volt, s ez utalt a művelés jellegére is. Kívül letámasztva az eresz alá a gyümölcsszedő létra, f alba vert cövekek alatt házi készítésű almaszedő, hernyózó, vagy 3—5 mm hosszú nyéllel ellátott metszőolló vagy ágfűrész. A szőlőbeli gunyhóknak ez a típusa általában olyan gazdák tulajdonában van, akik a községben laknak, s ott állandó lakásuk, rendes gazdaságuk, s gazdasági épületeik vannak. A szőlő, mint kü­lön gazdasági üzemág csak kiegészítője a paraszti gazdaságnak, ritkábban hivatásosan űzött iparnak vagy egyéb f oglalkozásnak (vasutas, postás, községi alkalmazott). Rendszerint a 3—10 holdas paraszti birtokot egészíti ki, s alkotja annak nem piacra termelő, hanem elsősorban a saját szükségét ellátó részét. Maga a szőlő­terület rendszerint nem éri el az 1200 négyszögölet. Ennél nagyobb vagy lényegesen nagyobb szőlőterület már huzamosabb kintlakást, állandóbb lakást igényelne, egyéb mezőgazdasági munkák mellett szükséges dolgai nehezen intézhetők. Egy-két napos kinttartózkodás az ismert technikai színvonalon nem lenne elegendő gazdaságos megműveléséhez. Hogy fogalmat alkothassunk arról a paraszti gazdaságtípusról, amelybe e szőlőgunyhós szőlő és gyümölcsös betagozódik, a csépai Czucz Albert gazdaságának adatait idézem, mint jellemzőt, s tipi­kusát. Neki 10 kat. hold földje elsősorban gabona- és takarmány­termesztésre volt beállítva. 5-6 holdat vetett be gabonával, 2 holdat kukoricá­val, s a maradékot zöld takarmánnyal és mintegy 400—500 négyszögölet krumplival. E 10 hold földhöz társult az 1400 négy­szögöles szőlő, s kiegészítette a több­nyire önellátó, piacra inkább csak az ál­latszaporulatot vagy tejhasznot vivő más ágazatokat. A termett bort, a második szinten, a szőlők között termelt gyümöl­csöt, illetve a köztesként vetett zöldsé­get elsősorban a család hasznára fordí­tották. A gyümölcsből lekvárt, befőttet, a hulló gyümölcsből pálinkát főztek, s rendszeresen nem adták el. A róná kon (a szőlősorok köze és a be nem vetett, ültetett terület) termett babot, borsót, tököt s gyökérzöldséget, paradicsomot, 4. kép. Magános egyosztatú gunyhó alap­rajza oldalsó bejárattal. Csépa, Öregszőlő, 1976 6

Next

/
Thumbnails
Contents