Szabó László - Béres Mária: A Tiszakürti Arborétum területén megvalósítandó tiszazugi hagyományos gyümölcs és szőlő kultúra telepítésének anyagi támogatására benyújtott pályázat és a hozzá tartozó térkép mellékletek (1991) / 1561-2012

A TISZAKÜRTI GYÜMÖLCSÖSKERT TELEPÍTÉSE A TELEPÍTÉS HELYE: Tiszakürt

: 86 m-es magasságban a Cserkeszőlő határánál húzódó Tisza-holtág és az élő Tisza közötti felső pleisztocén szikes lösztalajára épült. Évtizedekkel ezelőtt a Tisza egészen a falu aljáig vette birtokba a területet. Ha egy kis sétát teszünk a falu határában a mélyfekvésű részeken, szép nádasokat, lápréteket, a magasabb helyeken - az előbbiek ellentéteként - nyáron keménnyé aszalódó szikes löszhátakat, s benne szikfok-foltokat találunk. A falutól délkeletre, a holocénkori folyómederre bukkanunk. E mellett találjuk a pompás öreg körtefáiról neves "körtvélyest". Innen hirtelen dombként magasodik előttünk a gyümölcstermő homokhát. Az Arborétum

: Miként latin nevéből is következik, az arborétum elsősorban a fáknak, valamint kisebb termetű, de ugyancsak fásszárú bokroknak és cserjéknek a gyűjteményes kertje. A fajok, alfa jok és változatok gazdag választékát legtöbbször távoli földrészekről származó exóták is kiegészítik. A Tiszakürti Arborétum magvát a Bolza család hozta létre. A szarvasi Anna-ligetet telepítő gróf Bolza József (1780-1867) hatodik gyermeke Péter, házassága révén került Kürtre, ahol kúriát épít parkot telepít. Ezt első fia, József örökli és telepíti tovább, miközben a legkisebb fiú, Pál Szarvason a Pepi-kert megalkotásával teremti meg a szomszéd megye híres arborétumát. Az arborétumot Kürtön az egykori természetes erdővegetáció helyén, az erdőmaradványok felhasználásával alakították ki. Természetvédelmi szempontból ezek az erdőmaradványok különösen értékesek, mert nem csak ősi fáinknak, hanem a térségben kipusztulástól fenyegetett lágyszárú