Orczy kastélyok és kastélyparkok Újszászon (2012) / 1554-2012
- 11 -5.1. ORCZY GYÖRGY ÚJSZÁSZI KASTÉLYA ÉS KERT3E Az a tény, hogy az Orczy család két tagja - apa és fia - két különböző területen, de azonos településen kastélyt, majd hozzákapcsolódó parkot építtetett, úgy tűnik erősen megzavarta a forrásmunkák készítőit. Hol az építtetők nevében, hol az épületek megjelenésében, létesítésének évszámában, területi elhelyezkedésében fedezhető fel keveredés. Sajnos, ez még napjainkig is érezteti hatását, hiszen az 1984-ben megjelent - Mészöly Győző által szerkesztett - "Arborétumok országszerte" című könyvében a két kastély adatai meglehetősen zavarosak. Téves adatok szerepelnek továbbá Dr. Borovszky S.: Magyarország vármegyéi és városai, Rados 0.: Magyar kastélyok című művében, a Magyarország művészeti emlékei című könyvben, továbbá Magyarország autóatlaszában is. A térkép (6.ábra) és a több forrásból szerzett információk alapján meggyőződéssel állíthatjuk, hogy: Orczy György 1831-ben építtette Zagyva melleti birtokán az 1. emeletes, műemlékként nyilvántartott - ma szociális otthonként működő - kastélyát. Az épület klasszicista stílusú, megjelenése harmonikus. Díszítése egyszerű, mégis dekoratív (9.,10.ábrák). Az épületek felépítése után hamarosan sor került a kastélypark kialakítására is. Az 1860-as II.katonai felmérés térképén (6.ábra) a park útvonalhálózata is követhető. A kastélyt övező kert számos partere nem a hagyományos barokk virágkiültetést tükrözte. Sajátos megjelenési formában, szabálytalan alaprajzú területrészeken színpompás virágözön nyílt virágformák, sziromrajzok alakjában. (11.ábra) A kertben vízfolyás, tavacska is volt. A sétaút külső vonalát erdőszerű telepítés határolta. A kert déli kerítésvonalához gyümölcsöskert kapcsolódott, mely egészen a malomig húzódott. Napjainkra a kert szerkezete teljesen átalakult. A telepítéskori növények az eltelt 160-170 év alatt már elpusztultak, eltűntek, de fellelhető még néhány 100-120 év körüli példány, mely vélhetőleg egy későbbi kastélykert állományát képezte.