Orczy kastélyok és kastélyparkok Újszászon (2012) / 1554-2012
3. ÚJSZÁSZ TELEPÜLÉS RÖVID TÖRTÉNETE SZOROS KAPCSOLATBAN AZ ORCZYAKKAL Újszász település hajdan mint egyik jászkapitányi szállás a Jászsághoz tartozott. A település közelében lévő Szarvashalom nevű kunhalmon állítások szerint gyakran időzött III. László, hogy közel lehessen az e vidéki kun szállásokhoz. Újszászt és Szarvast egymás mellett említik mint olyan régi jász településeket, amelyeknek saját kapitányuk volt. 1424-ben az újszászi jászkapitány Ozorai Pipo. A történelem során felmerült "Szarvas" névhez kötődő események színhelye még nem tisztázódott egyértelműen. A mai Szarvas város és az egykor létező, az 1783-as térképen (5.ábra) szereplő Szarvasnak nevezett település között folyik ez a történelmi szempontból érdekes vita. A Békés megyei Szarvas messze esik ezen ősi, jászok-kunok lakta szállásoktól, település-csoportoktól. Egyes kutatók szerint mégis a ma is létező Szarvas az, mely azonos a krónikák-említette településsel. Korabeli okmányok bizonyítják azonban, hogy 1423-ben már létezett a jelenlegi Újszász község mellett egy Szarvas nevű település is. Ezt az elnevezést hordozza ma is a Szarvashalom, - melyen Orczy Andor kastélya áll jelenleg - valamint a kastélypark határán húzódó Szarvas ér, melynek medre a vízrendezések következtében kiszáradt napjainkra. "Maga a Szarvashalom egy emelkedett, s hosszan elnyúló domb, legmagasabb pontján urasági szőlőskertekkel. A halom oldalában és az érpárt hosszában végzett ásások alkalmával csontvázak is gyakran találtattak, s a legöregebb újszászi lakosok még hallomásból emlékeznek, hogy Szarvashalmon egy elpusztult egyház romjai valának még láthatók, melyek azonban ma már elenyésztek. A Szarvas ér választotta el Újszászt a nyugati oldalon feküdt Szarvas nevű philisteusi községtől." (Virág J.: Újszászi jegyző közlése 1860-ból.) 1428-tól 1438-ig a környéken lakó jászok a Berénszékhez tartoztak. Az 1559.. évi török kincstári adólajstrom szerint ekkor már a hódoltság részeként tartották nyilván 40 házzal.
