Dr. Havasi András: Kisemlős vizsgálat / 1550-2012

Helyszín A vizsgálat helyszíne a tározó V.sz. öblítő-csatornáját szegélyező három sziget. Az északi-sziget egy kb. 1000 m hosszú és 5-10 m széles földnyelv, mely keleti végén az Óhalász-szigethez, illetve a Tisza főágának partvonalához kapcsolódik. Területe 0,6 ha. A nyugati-sziget szélessége azonos az északival, de hossza csak feleakkora. Területe 0,45 ha. A legnagyobb, 2,5 ha a keleti sziget, mely hossza 500 m, szélessége azonban helyenként az 5080 m-t is eléri. Ez is csatlakozik keleti végén a Tisza főágának partvonalához. Az öblítőcsatorna szélessége mintegy 50 m. Vize a Tiszából a tározó irányába erősen áramló. A nyugati és keleti sziget közt csupán 10 m széles áramlóvizű csatorna húzódik. A szigetek fás növényeit fűz-, ámorbokrok és elszórtan fehér nyár alkotják. A lágyszárúak zöme egyszikű pázsitfű. Célkitűzések A Kiskörei Víztározó az ország második legnagyobb összefüggő vízfelülete. A Poroszlót Tiszafüreddel összekötő vasútvonaltól északra természetvédelem alatt áll. Védenivaló élőlények azonban bőven akadnak ettől a vonaltól délre is és egyre több oldalról merül fel az igény a védettség déli irányú kiterjesztésére is, melynek határa a Sarud- Tiszaszőllős közt húzódó vonal lehetne. A védelem kibővítésének indoklására adatokra, vizsgálatokra van szükség. Egy a GATE 1989-ben végzett hallgatói által kezdeményezett, évente ismétlődő l-l hetes nyári tábor során ezt a szándékot tartották szemelőtt, amihez a DKLTE hallgatói is csatlakoztak. Az adatgyűjtést és vizsgálatokat anyagilag is támogatta a Szolnok-megyei Múzeumok Igazgatósága, a Szolnok-megyei Tanács, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a MAVAD. Ezeknek a táboroknak a keretében kezdődött meg a tározó szigetein élő kisemlősök társulásának és populációik nagyságának becslése is, melyről az első eredmények kerülnek az alábbiakban bemutatásra.