Kalivoda Béla: Kisemlős faunisztikai és populációdinamikai összehasonlító vizsgálatok Jász-Nagykun-Szolnok megyében gyöngybagoly (Tyto alba) köpetek alapján / 1549-2012

Ezek a lemaradások ösztönöztek arra, hogy pótlásukra vizsgálatokat végezzek. A tervezés során kettős célt tűztem ki: - a megye gyöngybagoly állományának felmérését és - a kiválasztott egyedek köpeteinek módszeres vizsgálata alapján kisemlős faunisztikai és populációdinamikai adatok gyűjtését. A fenti célok eléréséhez szűkségesnek tartottam egy részletes vizsgálati szisztéma kidolgozását, mind az anyaggyűjtés módszerére, mind az adatok feldolgozására, értékelésére vonatkozóan azért, hogy a munka során a szükséges információkat összegyüjthessem és azokból megalapozott következtetéseket vonhassak le. Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy napjainkban - amikor a környezet fokozódó terhelése miatt - a mezőgazdaságban egyre inkább előtérbe kerül a biológiai védekezés lehetőségeinek vizsgálata, az ilyen - zömében mezőgazdasági kártevőkre és predátorukra vonatkozó - vizsgálatok nem csak elméleti-, hanem gyakorlati jelentőséggel is bírnak. 3. Irodalmi áttekintés A gyöngybaglyot /Tyto alba/ Scopoli írta le 1769-ben /Annus I. Hist. Nat., p.21./. Hazánkban az űn. sötétmellű alfaja /Tyto alba guttata CH.l. Brehm/ terjedt el /Keve 1984/« Szinte kizárólag épületekben- /Chernel 1899.,

Herman 1908., Haraszthy 1984./» esetleg más emberi létesítményben,pl. szalmakazalban költ /Honer 1963.,

Glue 1967.,Kalotás 1983./. Dombés síkvidéken egyaránt megtelepszik, de sehol sem gyakori. Veszélyeztetett, védett faj /Rakonczay 1989./. Már Chernel /1899./ is állományának csökkenését említi, az utóbbi évtizedekben azonban ez a folyamat felerősödött /Haraszthy 1984/.