Kalivoda Béla: Kisemlős faunisztikai és populációdinamikai összehasonlító vizsgálatok Jász-Nagykun-Szolnok megyében gyöngybagoly (Tyto alba) köpetek alapján / 1549-2012
- 27. lének analizálásához, kisemlős faunisztikai vizsgálatokhoz és a gyakoribb fajok populációdinamikai elemzéséhez 100-500 zsákmányállatot tartalmazó köpet minta szükséges. Az előzetes minták elemzésének konkrét eredményei igazolják, hogy az elméleti részben felvázolt statisztikai módszerekkel a minták jól értékelhetőek és differenciálhatóak, belőlük számos értékes információ nyerhető. Megállapítható, hogy a gyöngybagoly a számára alkalmas táplálkozó területen élő és többé - kevésbé optimális testtömegű zsákmánykategóriákon belül rugalmasan alkalmazkodik a mindenkori táplálék kínálathoz, ezért táplálék maradványainak vizsgálata a kis- és közepesen kistömegű kisemlős fajok elsősorban cickányok, egerek és pockok - esetében faunisztikai és populációdinamikai célokra messzemenően alkalmas, egyébb fajok esetében azonban csak kiegészítő információkat szolgáltathat. A gyöngybagoly táplálkozási stratégiájáról rendelkezésre álló ismeretek alapján azok a kisemlős fajok, amelyek a megye területén potenciálisan előfordulhatnak és a táplálékmaradványok alapján megbízhatóan értékelhetőek, véleményem szerint a következők: Sorex araneus, Sorex minutus, Crocidura suaveolens, Crocidura leucodon, Neomys fodiens, Keomys anomalus, Sicista substilis, Apodemus sylvaticus, Apodemus flavicollis, Apodemus microps, Apodemus agrarius, Micromys minutus, Mus musculus, Pitymys subterraneus, Microtus arvalis, továbbá esetleges megkerülésük esetén a Microtus agrestis és a Microtus oeconomus. Bizonyos fenntartással /populációdinamikai értékelésre nem, de faunisztikai célokra igen,/ ide sorolhatók még a /Rattus rattus/, Rattus norvegicus, Clethrionomys glareolus és az Arvicola terrestris. p Az 1986-os nagyiváni mintán bizonyítottam, hogy a szisztematikus hiba veszélye nélkül nem hanyagolható el az ép köpetek vizsgálata mellett a törmelék elemzése sem.
