Solti Árpád: Gyógyfüvek és teák, népi gyógymódok Túrkevén (Túrkeve, 1989) / 1546-2012

BODZA Fekete bodza /^ambucus ni ra/ A bodzafélék /Ceprifolie. . ceae/ cjeladjaba tartozó, indenaol elterjedt, helyenként nagy állomány ban termő cserje ve y néha fa. Lsveie páratlanul sz&rnyesan összetett, rendszerint 5 levélből áll. A levélkek hosszas tojáwdadok, kb. lo c;n nosszuak, kinevezettek, ftirész foguek. Virágzata ez agak végén álló, szétterült, duavirág.etu bogernyő* A virágok aprók, sárgásfehérek, jellemző Kellemes illatúak* majus-juniu^ban nyilnak. Ter.nese 5-8 ram at erőju, gömbölyű, feketés-lila azinü, lilás vörös vegy zöld nedvli, nárom osontáru bogyó. Ize edes-savanyk Városunkbtn a bodzának a virágzat es a bojyójat, termesét hasznalj; k fel a népi gyógyaszatbin. izáritaa után ft virágokét un. "pársztaitón" - ^erek, ntgy átmérőjű, nyéken illetve fűzfa kodérban száritjak/ teának főzik meg a virágokat. 1. Meghűléskor, köhögésre htsznalj. k, izztsztó hrtasa is ismert. 2. Teája ezen kivül szem kimosásrt is használatos« 3. T>o :yójc t használják szemölcs /''szümJcs"/ ellen is. Az érett boryókkal bedörzsölik a szemölcsös testrészt. Az adatközlő hangsúlyozta, hogy többször kell hesznalni és nem mindenfele szemölcsre jó. Népi elnevezése» nincs varosunkban Adatközlőt Jztbó Imréné 74 éves Bercsényi u, /Turkeve/