A kiskörei duzzasztás hatása a környező területek talajvízhelyzetére (1989) / 1544-2012
- 6 mókát kötöttük össze egyenes vonalakkal), jól mutatják~országos talajvizjárási trendről van szó, amelynek során az 197o után meginduló talajvizállás-süllyedés mélypontját éppen 1973-ban éri el, és utána emelkedés indul meg. Ez az emelkedés 1970-ban szinte még az emelt szintű duzzasztás talajvizre gyakorolt hatását is mutatja, holott nyilván nem képzelhető el, hogy a kiskörei duzzasztás hatása Nyíregyháza, llagykálló, Nyiradony, Hyirbogdány, Rakamaz, Tiszanagyfalu, Hajduhadház és Tiszalök térségeinek talajvizeiben is ielentkezik. Vizsgált területünk még természetes állapotúnak tekintett talajvizének jellemzése érdekében az 5.sz. mellékle t helyszínrajzán ábrázoltuk a talajviz terep alatti mélységét az 1956-6o.évek átlagos értéke alapján. Míg a kiskörei duzzasztás előtti változások megítélése érdekében a 6.sz.melléklete n az 1976-75.évek átlagos terep alatti mélységét ájrázoltuk. A talajvizek joob jellemzése érdeké-ben az 1956-6o.évek átlagos vízállásainak hidroizohipszás térképét is megszerkesztettük a 7 . sz. melléKleten. Az előzőekben a sematikus idősorok elég egyöntetű talajvizjírása a báziskut módszer alkalmazását is sugalja. Valamilyen talajvizállástól, pl. a hosszúidejű talajvizállás átlagértékétől való eltérés oka egyaránt lehet természetes, vagy mesterséges,emberi tevékenység által befolyásolt hatás is. Ilyen esetekben azok a matematikai statisztikai módszerek, amelyek az adatsorok homogenitásán, ill. egyöntetűségének vizsgálatán alapulnak, nem mindig alkalmazhatók, tekintve, hogy a hosszúidejű adatsor végén esetleg csak az utolsó években jelentkező hatások ezekkel a statisztikai vizsgálatokkal nem mindig mutathatók ki. Ezért a természetes és a mesterséges hatások szétválasztására az utóobi évekbon az un. báziskut módszert alkalmaztuk. Magyarország területén ma már szinte mindenütt rendelkezünk hosszabb talajvizállás észlelési adatsorral. Ezekből az idősorokból átlagérték elemzésekkel jól különválaszthatók azok, amelyek csak a természeti körülmények változásának hatását mutatják, és egyébként is olyan területekre esnek, amelyeken nem tételezhetjük fel az emberi tevékenység következtésen előálló számottevő változásokat. Ezek a kutak az un.
