A kiskörei duzzasztás hatása a környező területek talajvízhelyzetére (1989) / 1544-2012

- 19 téli félévi csapadék és a nyári félévi potenciális vizhijány adódtak, amelynek alapján a vizállás-változásokra az alábbi összefüggést kaptuk: Ah = o.oo73 C

t - o.ool ( E

pn

y - C

R

y ) ahol Ah - középvizek közötti különbség C^. - téli félévi csapadék (mm) Ep

ny-C

ny - potenciális vizhiány (mm) Folyamatos összegzéssel előállítottuk a csapadékból és a potenciális vizhiányból számitott vizjárási görbét. A 12.ábrá

n látható, hogy a szaggatott vonallal ábrázolt számitott görbe jól illeszkedik az eredeti görbéhez, bizonyitván azt, hogy a természetes tényezőkön kivül mások a vizjárás kialakuláséban nem játszottak döntő szerepet. A 12.sz.ábránko

n ezenkivül összehasonlítottuk a báziskutak a lapján készitett átlagvonal, és a területünkön az idősorok kapcsán vizsgált törzshálózati kutjaink képzett vízállásait. Az ábrán ábrázoltuk a 61-es, a 14o-es, a 666-os, és a 2864es számú talajvizkutak képzett talajvizjárás idősorát. Az ábrázolásból látszik, hogy mindegyik kut vizállását nagymértékben befolyásolják a természetes elemek, de ugy értékelhető, hogy a2864-es és a -666-os kutak egyéb hatásokat is tükröznek. Tekintve, hogy ezek az egyéb hatások 1973 előtt is jelentkeznek, ugy kell megitélnünk,hogy a talajvizjárást ezeknél a folyóvizállás-vál tozás is befolyásolta. A 2864-es kut esetében lényegesen nagyobb egyéb hatásra számíthattunk, azonban feltételezhető, hogy a jobbparton lévő erősen kötött talajok az oldalirányú hatásokat erőteljesen lecsökkentik. Az idősorok vizsgálata alapján nyilvánvalóvá vált, hogy a 2899-es, a 2064-es, és kismértékben a 666-os számú ta lajvizkutak vizjárására hatással lehet a kiskörei duzzasztás. Ezek nél a kutaknál a duzzasztás hatását az is jelzi, hogy nz 1973-as é vet követő években a tala jvizállás, ha kismértékben is, tie megemel