A kiskörei duzzasztás hatása a környező területek talajvízhelyzetére (1989) / 1544-2012
- 17 sokról beszélhetünk. A lo.ábrábó l megállapítható, hogy-a vizsgált időszakunkban, 198o-tól az átlagvonal süllyedést mutat. Ezért az emelkedési trendek esetünkben történő meghatározása érdekében a 11. ábrá n csupán a 156-os ujszentmargittai, a 234-es püspökladányi, és a 126-os fehérgyarmati kutakat, valamint ezek átlaggörbéit ábrázoltuk, és feltüntettük az átlagidősor számitott trendvonalát 1941-Bo-as időszakban. A trendvonal az utóbbi 4o évre erősen emelkedő tendenciát mutat. Visszazorozva a három állomás átlagos szórásával a trendvonal kezdő és végpontja közötti különbségre 73 cm-t kapunk, Ez az az érték, amely vizsgált térségünkben is olyan emelkedésekre utal, amelyek természetes hatásokra jöttek létre. Az emelkedés-vizsgálatok során a későbbiekben az 1956-6o-as évek átlagos vizállását vesszük összehasonlítási alapként. A trendvonal alapján az ettől az időponttól az 190oig számitott emelkedések nagysága mintegy 37 cm-re becsülhető a természetes hatásokra. A meteorológiai hatások szerepének vizsgálatához a számitott átlagos vizjárási görbét megkíséreltük leirni, pusztán meteorológiai számitások utján. A vizsgálathoz többváltozós korrelációs számitást végeztünk, a talajvizállás-változások, mint függő változók, és a vízháztartásban elsődleges szerepet játszó meteorológiai tényezők között. Vizállás-változásnak az egymás után következő évek középvizszintjei közötti különbséget tekintettük, mig a változásokat előidéző hatásokként lo különböző adatsort vettünk vizsgálat alá. Ezek: 1. a téli félévi csapadékösszeg 2. a nyári félévi csapadékösszeg 3. az éves csapadékösszeg 4. a középhőmérséklet a 4-9 hónapban 5. a középső hőmérséklet az 5-0 hónapban 6. középhőmérséklet a 4. és a 9. hónapban 7. a potenciális vizhiány A számitást a Stepwise módszer alapján végeztük el.Eredményként a vizállásváltozásokat legjobban befolyásoló tényezőknek a
