Vajkai Aurél: A magyar népi orvoslás kutatása (2012) / 1543-2012
osztás előnyeit felhasználjuk, amennyiben anyagunkat két részre osztva tárgyaljuk : az első részben Seyfarth, Jungbauer nyomán sorravesszük az egyes néprajzi jellegű orvosló tényezőket, népi egészségtant, a betegségokok, gyógymódok elvét, a másodikban részletesen foglalkozunk az egyes testrészek, szervek betegségeivel és gyógymódjaival.14 Az utóbbi részben azonban nem ragaszkodunk a mai orvostudományhoz (pl. belgyógyászat, szemészet, sebészet), hanem inkább a régi népszerűsítő jellegű oivosi könyveknek (pl. Páriz Pápai Pax Corporis-a) beosztását követjük több-kevesebb módosítással (fej, tüdő, szív, gyomor, bél, végtagok stb. betegségei, fertőző és lázas megbetegedések, külső látható bajok, mint kelés, seb, bőrbajok, ütés stb.). II. Az időpontot, amióta a népi orvosláshoz sorolható gyógymódokat, különválasztva az illető kor hivatalos orvostudományától, feljegyzik, nehéz megállapítani, elsősorban azért, mert korábban nem vált oly élesen el az egyik a másiktól. A hajdani főurak levelezéséből kitűnik, hogy előkelőségek gyakran ugyanazt a 'ma népinek érzett gyógymódot alkalmazták, ugyanazt a javasembert hívták segítségül, mint az egyszerű jobbágyuk.15 A hivatalos receptekben is szerepeltek népi-nek nevezhető alkatrészek.16 A különböző levelekben, feljegyzésekben, emlékekben elszórt adatok,17 az ú. n. Házipatikák, háziszereket.tartalmazó kéziratos orvoslókönyvek, gyűjtemények azonban még nem jelentik a kutatás kezdetét, hisz általában egyforma mértékkel ítélik meg az egymástól merőben eltérő szemléletű gyógyeljórásokat, már pedig tudományunk előfeltétele, hogy a feljegyzések különbséget tegyenek. Igen sok népi orvosló adatot tartalmaznak a boszorkányperek aktái.18 Ezekben már érezhető a megkülönböztetés, természetesen egészen más szemléleti síkon, más célból, mint ahogy a mai tudomány teszi. A boszorkánysággal vádoltak bűnlajstromának legnagyobb hányadát épp a titokban űzött bübáj osság, gyógyítás, a «kuruzslás» tölti ki,19 minduntalan vélt rontásért, gyógyításért kerülnek a vádlottak az ítélőszék elé : az akkori kor valami különlegeset, a hivatalos orvostudománytól eltérőt látott a boszorkányok gyógyításaiban. A kegyhelyeken, búcsúkon, vagy ereklyékkel történő csodálatos gyógyulások feljegyzésre kerülnek. Ezeket is máskép ítélték meg, mint az orvostudomány eredményeit. Egész határozottsággal mutat a mágikus, varázslatos, természetfeletti erőkkel gyógyítgató — vagy mai nyelven szólva igazi népi.— eljárásokra ^barokk kor vallási irodalma. A betegségek bizonyosfajta gyógymódját az ördöggel, a gonosszal kötött kárhoztatandó szövetségre vezetik vissza, bár olykor a korabeli fiziológiai magyarázatokat is elfogadják. Az 1562. évi debreceni hit vallást étel90 a lidércességben az ördöggel való együttélést látott és a Lilith ördögnek szerepét “elismerte, de tagadja, hogy a kisdedet meg lehetne igézni tekintettel vagy dícsé- 7 rettel, vagy hogy a kegyeseket meg lehetne varázsolni mérésekkela rontást természetes okokkal magyarázza. Boszorkánynyomáskor az ördög gyötri a hitetlen embert, de különben Meliusz Juhász Péter21 erre is megadja a kor természettudományának megfelelő magyarázatot. Az 1642. évi nagyenyedi református zsinat22 kimondja, hogy a babonával és ráolvasással gyógyító papot büntessék meg. Káldy György23 írja 1682-ben, hogy «sokakkal nyilvánvaló szövetséget tészen az ördög ... ha imizt vagy amazt birbitélik . . . főfájást vészen el», hasonlókép Csúzy Zsigmond24 szól a bűnösökről, «akik nézéssel vagy berbitéléssel barmokra olvasnak. . . hideglelés vagy más nyavalya ellen cédulákat, írásokat hordoznak magukon». Nagy Ferenc25 1767-ben megjelent könyvében egészen pontosan körülhatárolja a «varásló orvoslás»-t. «Micsoda a varásló orvoslás? Az egésségnek 1*
