A Hármas-Körös jobb partjának tájvizsgálata a Gyigerzugi- és a Betekints-holtág közötti szakaszon (Tiszaföldvár, 2010) / 1517-2010

6.2.3. Gyigerzugi Holt-Körös A ] beépített terűlet ] falu j felhagyott parlagos mocsárrét ] fiatal nemesnyaras r

í fiatalos telepítés —| folyó | földbirtok I fűz-nyér ligeterdő I gyalogakác I gyümölcsfák I gyümölcsös j holtág fi jellegtelen üde gyep | keményfás ártéri erdő I keményfás jellegtelen erdő jj keresztgát 1 kiskertek I

kubikerdő kubikgödör p

j magányos facsoportok ; magassásrét imocsárrét j nádas, gyékényes m nagytáblás szántó m nemes nyaras H nincs adat B

őshonos fafajú facsoport telepített tölgyes | tolgy-szil-kőris ligeterdő ij nyaras telepítés 1 vágásterületek § város | vezérárok ö vírágkákás. csetkákás, mételykórós, hldőrös | zsilip ] kocsordos őszirózsás sziki magaskórós 0.3 0.3 0.6 km 11. térkép. A Gyigerzugi-holtág élőhelyei (2010) Egy másik szentélytípusú, de hullámtéri holtág a Gyigerzugi (Csukaháti) HoltKörös. Kungyalu (Kunszentmárton) és Öcsöd községekhez tartozik közigazgatásilag. Hossza 4,8 km, átlagos szélessége 70 m, területe 34 ha, átlagos vízmélysége 2,2 m, víztérfogata 748 ezer m

3 (PÁLFAY 2001). A mintaterületen belül ez a legnagyobb holtág. 1905-ben vágták le az anyafolyóról. Állami tulajdon, kezelője a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága. A holtág egy jó példa arra, hogy egy eredetileg értékes élőhely hogyan képes néhány év alatt leromlani (11. térkép). A legfőbb problémát a holtág által közrezárt hatalmas kiteijedésű mocsárrét legeltetésének hiánya okozta. Körülbelül 6-7 éve még birkákat legeltettek a területen. Azonban állatállomány hiányában ma 10. kép. A Gyiger-zugot benövő gyalogakác cserje Csárdás-zug 'iger-mocsár 34