A Hármas-Körös jobb partjának tájvizsgálata a Gyigerzugi- és a Betekints-holtág közötti szakaszon (Tiszaföldvár, 2010) / 1517-2010

ármentesítések előtti ökológiai rendszereiket. Ezek a holtágak - annak ellenére, hogy vizük évente felfrissül - a folyóvízből beáramló iszap, szerves anyag miatt gyorsan töltődnek. A hullámtéri holtmedrek a folyóvizek menti pufferzóna, természetes tisztítórendszer i elengedhetetlen részét képezik, mivel az áradások alkalmával egyrészt megszűrik, majd tárolják, ülepítik az anyafolyóból származó méreganyagokat. A hullámtéri holtágak partját az áradások továbbra is formálják, üdébb élőhelyek is ki tudnak mellettük alakulni, ami egyben az őshonos fajok és a gyom- és adventiv növényfajok számára is kedvező életfeltételeket biztosít. Halfajokban általában gazdagok, mert megtalálhatóak bennük az állóvízi fajok mellett az élőfolyóból időszakosan betérő áramláskedvelő fajok is. A mentett oldalon található holtágak esetében a meteorológiai tényezők dominálnak, de helyenként és időnként a belvizekből is jelentős utánpótlást kaphatnak. Környezetük általában erősen zavart, élővilágukat elsősorban a környező mezőgazdasági területekről bemosódó műtrágyák, trágyák, peszticidek, és a parti üdülők, tanyák tisztítatlan szennyvize pusztítja, mely gyorsítja az eutrofízáció folyamatát. A mentett oldali holtágak feltöltődésének átlagos sebessége körülbelül 2 cm/év. A mentett oldali holtágak parti növényzete homogénebb, mint a hullámtéri holtágaké. A virágkákás-csetkákás-mételykórós-hídőrös „törpenádasok" nem jellemzőek rájuk. Általában a nádas, gyékényes, tavikákás alkot összefüggő parti sávot a medrekben. A nedves iszapfelszíneik számos védett és ritka növényfaj számára biztosítanak élőhelyet, melyen sok esetben sajnos a gyomfajok is előszeretettel terjeszkednek. Partjuk általában sekélyebb és szárazabb a hullámtéri holtágakénál. Csongrád és Öcsöd között a Hármas-Körös mentén 11 db holtágakat tartanak nyilván: Tehenesi Holt-Körös, Iriszlói Holt-Körös, Malomzugi Holt-Körös, Kunszentmártoni Holt-Körös, Csengedi Holt-Körös (Nagyéri-holtág), Kerekeszugi HoltKörös, Gyigerzugi (Kungyalui-, Csukaháti-holtág) Holt-Körös, Özénzugi Holt-Körös. Álomzugi Holt-Körös (Öcsödi-holtág), Harangzugi Holt-Körös, Siratói Holt-Körös. Feliszapolódottságuk, vízi növényekkel való benőttségük a közepestől az erősen előrehaladott állapotig terjedően egyenként változó. Közepes az eutrofízációs foka például a Betekintsi Holt-Körösnek, és előrehaladott állapotban van például az Iriszlói Holt-Körös. A mintaterületembe felsorolt holtágak közül csak a Betekintsi-holtág, a Kerekeszugiholtág, és az Gyigerzugi-holtág esik bele, valamint a Kékes-lapos, mely egy egykori ősTisza meder. A Kerekeszugi- és a Gyigerzugi-holtág „szentély típusú" holtágak. A négy holtmedret részletesebben a következő fejezetben (6. fejezet) mutatom be. 24