A Hármas-Körös jobb partjának tájvizsgálata a Gyigerzugi- és a Betekints-holtág közötti szakaszon (Tiszaföldvár, 2010) / 1517-2010

Az 1950-es években is készítettek térképszelvényeket. Ezek az akkor titkosított térképek az 1950-es évekbeli állapotot mutatják be (4.térkép ill. 4. melléklet). A legszembetűnőbb a tanyák térhódítása. Ezt a korszakot nevezhetjük a tanyák virágkorának. A holtágakat már teljes egészében leválasztották az élőfolyóról, és a csatornahálózat is többnyire kiépült. A gátak fővonala már elkészült, de néhány helyen a töltések még \ W^t^^^f K 'r^rft/?

5^ V nem kapcsolódtak egymással. ^^^^HBfflS».; .- / ! /v'X .. ^Ezek a védtöltések a hajdani E' •' •'' ^ -iiii

i^

^'-^Li^^H

^^^

^ ^ 1 ' 0 ' ' 1' 2 km ^_ összefüggő árteret mentett oldali 4. térkép. A mintaterület 1950-ben árterületre és mentetlen oldali hullámtérre osztották. A gátakat általában az ártér peremére építették, mivel igyekeztek a magas ártér nyújtotta előnyöket kihasználni. Ez nem minden esetben igaz, a mintaterületen például a Kerekeszugi-holtág nagyobb részét kihagyták a hullámtérről, és van ahol a gát egyenesebb futása miatt hagytak bent a hullámtéren magas ártéri területeket. A szántóföldek elérték maximális kiteijedésüket, minden területet felparcelláztak, melyeket tanyák hálóztak be. Néhol erdőket telepítettek a holtágak közelébe, de a mai erdeink még nem találhatóak meg a területen. 19